Több műanyag termék esetében is a megengedett határértéket jelentősen meghaladó ftaláttartalmat mutattak ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) laboratóriumi vizsgálatai, amelyeket a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) együttműködésével, egy célzott ellenőrzési kampány részeként végeztek. A kezdeményezés célja az volt, hogy felhívják a figyelmet az Európai Unión kívülről – jellemzően a kelet-ázsiai online piactereken keresztül – érkező termékek lehetséges egészségi kockázataira.
A ftalátok hatása
A ftalátokat a műanyagok lágyításához, rugalmasabbá és hajlékonyabbá tételéhez használják. Csakhogy egyes ftalátok károsíthatják az emberi egészséget. A leginkább a hormonrendszerre, a termékenységre és a magzati fejlődésre gyakorolt negatív hatásaik miatt számítanak veszélyesnek. Éppen ezért az Európai Unióban (EU) szigorúan szabályozzák ezek használatát, és nem hozható forgalomba olyan lágyított műanyagból készült termék, amely 0,1 százaléknál nagyobb arányban tartalmaz ftalátokat.
A szakértők szerint a ftalátok veszélyességét még az is fokozza, hogy ezek az anyagok nem kötődnek stabilan a műanyag szerkezetéhez, vagyis különböző módokon – például műanyag csomagolóanyagokból történő kioldódás révén, a beltéri levegőben és a háziporban jelen lévő ftalátrészecskék belélegzésével, vagy akár a bőrön át, közvetlen érintkezés útján is – bekerülhetnek a szervezetbe.
Ez a legveszélyesebb termék
A vizsgálatok eredményei alapján 10 műanyagtermékből 4-nél határérték feletti koncentrációt mértek. A legsúlyosabb eset egy műanyag cipővédőnél fordult elő, amelyben a DBP-tartalom 22,6 százalék, a DEHP-tartalom pedig 3,7 százalék volt. Ez a DBP esetében a jogszabályban meghatározott 0,1 százalékos határérték 226-szorosa, valamint az elfogadható DEHP-mennyiség 37-szerese.
Az Európai Unió szigorú előírásokat támaszt a forgalomba hozott műanyag termékekkel szemben, amelyek célja elsősorban a gyermekek védelme. Az NNGYK arra hívja fel a figyelmet, hogy a megbízható, ellenőrzött forrásból származó termékek vásárlásával ezek a kockázatok nagyrészt elkerülhetők – az irreálisan olcsó, ismeretlen eredetű termékek ugyanis gyakran nem felelnek meg az uniós biztonsági követelményeknek” – hangsúlyozták közleményükben a szakértők.
