Budapest van a leginkább veszélyben a klímaváltozás okozta extrém hőség miatt, de a növekedési trend országosan is megfigyelhető: a Kisalföld és a Dél-Alföld is jelentősen érintett - írta Lakatos Mónika éghajlati szakértő a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon közzétett cikkében. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tanácsadója kiemelte, hogy a városi hősziget jelenséggel súlyosbított hőhullámok és trópusi éjszakák komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.
Komoly rizikófaktor a városi lét
Lakatos Mónika rámutatott, hogy a városi környezet, és az ebből fakadó városi hősziget jelenség fokozza a hőhullámok negatív hatását. A burkolt felületek és a gyenge átszellőzés miatt akár 5-10 fokkal is magasabb hőmérsékletet lehet mérni a sűrűn beépített övezetekben, mint külterületen. Budapesten a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018 nyarán alakult ki, míg a legmagasabb csúcshőmérsékletet elérő, 15 napig tartó hőségperiódus 2007-ben lépett fel. A legintenzívebb hőhullám 2013-ban alakult ki, ez meglehetősen hosszú is volt, 25 napig tartott. Fontos megfigyelés, hogy míg a múlt század első felében három 15 napot elérő hosszúságú hőhullámot jegyeztek fel a fővárosban (1921, 1932, 1946), addig az ezredforduló utáni 20 évben már öt ilyen hőhullámot éltünk át. "Ezek a tények is alátámasztják a melegedő trendet" - mutatott rá Lakatos Mónika.
Mint hozzátette, országosan is megmutatkozik a hőhullámos napok számának növekedése. A legtöbb hőhullámos napot - amikor 25 fok feletti a napi középhőmérséklet - 1994-ben, 2012-ben és 2015-ben regisztrálták. Az 1981 utáni, igen intenzív melegedés időszakát tekintve több területen, főként a Kisalföldön, és a Dél-Alföldön a két hetet is meghaladja a hőhullámos napok számának növekedése.
A bőrünk is veszélyben van
A klímaváltozás nyomán egyre inkább növekedni fog az UV-sugárzás okozta egészségügyi stressz is, amely fokozza a bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. Emellett az épített környezet és a hőséggel együtt járó aszályok miatt a mezőgazdaság is veszélyben van. "A regionális klímamodell-szimulációk szerint a melegedés töretlen, a mostani szélsőségek mindennapjaink részévé válhatnak" - emelte ki a szakértő.
A melegedés pedig várhatóan folytatódik: az optimista forgatókönyv szerint 10-24-gyel, míg a pesszimista forgatókönyv szerint 26-54-gyel több hőhullámos nap várható a fővárosban évente. Országosan pedig a legoptimistább szimuláció szerint is a 21. század közepére legalább a múltbeli (1971-2000-es) érték kétszeresére növekszik a hőhullámos napok száma. Az Alföld és az ország délkeleti területei különösen kitettek a növekvő hőhullámos időszakok okozta hőstressznek, míg a Dunántúlon és a magasabb hegyvidékeinken várható értékek elmaradnak az országos átlagoktól.
Energiaigényünk is megváltozik
Fel kell készülni a módosuló energiaigényekre is: télen az energiaszükséglet mérséklődésére, míg nyáron a hűtési villamosenergia-igény jelentős növekedésére kell számítani. A már meglévő és a most épülő infrastrukturális elemeket és az épületeinket is ellenállóbbá kell tenni a hőhullámokkal szemben, előtérbe helyezve az energiahatékonyságot - figyelmeztetett a szakember. Fontos ugyanakkor, hogy ha nem mérsékeljük az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ugyanezen a pályán haladva változtatjuk meg bolygónk éghajlatát, akkor a helyzet a legjobb elérhető tudományos adatok és modellek szerint csak rosszabbodni fog - szögezte le Lakatos Mónika, kiemelve, hogy a hatások már érezhetők és fokozódnak is majd a jövőben, ezért nem késlekedhetünk az alkalmazkodással.
