120 éve nem volt ilyen júniusunk

A legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt az idei 1901 óta Magyarországon.

Budapest van a leginkább veszélyben a klímaváltozás okozta extrém hőség miatt, de a növekedési trend országosan is megfigyelhető: a Kisalföld és a Dél-Alföld is jelentősen érintett - írta Lakatos Mónika éghajlati szakértő a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon közzétett cikkében. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tanácsadója kiemelte, hogy a városi hősziget jelenséggel súlyosbított hőhullámok és trópusi éjszakák komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.

Komoly rizikófaktor a városi lét

Lakatos Mónika rámutatott, hogy a városi környezet, és az ebből fakadó városi hősziget jelenség fokozza a hőhullámok negatív hatását. A burkolt felületek és a gyenge átszellőzés miatt akár 5-10 fokkal is magasabb hőmérsékletet lehet mérni a sűrűn beépített övezetekben, mint külterületen. Budapesten a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018 nyarán alakult ki, míg a legmagasabb csúcshőmérsékletet elérő, 15 napig tartó hőségperiódus 2007-ben lépett fel. A legintenzívebb hőhullám 2013-ban alakult ki, ez meglehetősen hosszú is volt, 25 napig tartott. Fontos megfigyelés, hogy míg a múlt század első felében három 15 napot elérő hosszúságú hőhullámot jegyeztek fel a fővárosban (1921, 1932, 1946), addig az ezredforduló utáni 20 évben már öt ilyen hőhullámot éltünk át. "Ezek a tények is alátámasztják a melegedő trendet" - mutatott rá Lakatos Mónika.

Ijesztő időjárást jósolnak Magyarországra - kattintson!

Mint hozzátette, országosan is megmutatkozik a hőhullámos napok számának növekedése. A legtöbb hőhullámos napot - amikor 25 fok feletti a napi középhőmérséklet - 1994-ben, 2012-ben és 2015-ben regisztrálták. Az 1981 utáni, igen intenzív melegedés időszakát tekintve több területen, főként a Kisalföldön, és a Dél-Alföldön a két hetet is meghaladja a hőhullámos napok számának növekedése.

klímaváltozás, hőhullám, hőség, forróság, szárazság
Egy nő bevizezi magát a Szabadság téri szökőkútnál június 19-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A bőrünk is veszélyben van

A klímaváltozás nyomán egyre inkább növekedni fog az UV-sugárzás okozta egészségügyi stressz is, amely fokozza a bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. Emellett az épített környezet és a hőséggel együtt járó aszályok miatt a mezőgazdaság is veszélyben van. "A regionális klímamodell-szimulációk szerint a melegedés töretlen, a mostani szélsőségek mindennapjaink részévé válhatnak" - emelte ki a szakértő.

A melegedés pedig várhatóan folytatódik: az optimista forgatókönyv szerint 10-24-gyel, míg a pesszimista forgatókönyv szerint 26-54-gyel több hőhullámos nap várható a fővárosban évente. Országosan pedig a legoptimistább szimuláció szerint is a 21. század közepére legalább a múltbeli (1971-2000-es) érték kétszeresére növekszik a hőhullámos napok száma. Az Alföld és az ország délkeleti területei különösen kitettek a növekvő hőhullámos időszakok okozta hőstressznek, míg a Dunántúlon és a magasabb hegyvidékeinken várható értékek elmaradnak az országos átlagoktól.

Energiaigényünk is megváltozik

Fel kell készülni a módosuló energiaigényekre is: télen az energiaszükséglet mérséklődésére, míg nyáron a hűtési villamosenergia-igény jelentős növekedésére kell számítani. A már meglévő és a most épülő infrastrukturális elemeket és az épületeinket is ellenállóbbá kell tenni a hőhullámokkal szemben, előtérbe helyezve az energiahatékonyságot - figyelmeztetett a szakember. Fontos ugyanakkor, hogy ha nem mérsékeljük az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ugyanezen a pályán haladva változtatjuk meg bolygónk éghajlatát, akkor a helyzet a legjobb elérhető tudományos adatok és modellek szerint csak rosszabbodni fog - szögezte le Lakatos Mónika, kiemelve, hogy a hatások már érezhetők és fokozódnak is majd a jövőben, ezért nem késlekedhetünk az alkalmazkodással.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

A fátyol- és átmenetileg megnövekvő gomolyfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet élénk, a nyugati országrészben erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon helyenként viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 18 és 24 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra