„A szívbetegség kifejezés többféle betegséget takarhat, és ezeket nem lehet egy kalap alá venni. Más tünetekre kell figyelni egy koszorúér-betegségeben, egy infarktuson átesett, egy ritmuszavarral küzdő vagy egy kardiomiopátiában szenvedő betegnél. Másrészt vannak gyógyszerek, amelyeket pontosan 12 vagy 24 óránként be kell venni, mert ennyi a hatásidejük. Az időeltolódás és a vakáció ezt nem változtatja meg. Különösen fontos ez a véralvadásgátlóknál. Más gyógyszerek adagjánál lehet a dózison egy kicsit változtatni (például vízhajtókén), de mindenképp tanácsos előbb orvossal konzultálni” – mutatott rá dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.
Az első legnyilvánvalóbb teendő, hogy minden egyes távol töltött napon rendelkezésre álljanak azok a szükséges felszerelések, amelyek otthon megtalálhatók. Meg kell bizonyosodni afelől, hogy nálunk vannak a gyógyszerek, néhány betegnek pedig fokozza a biztonságérzetét, ha recepteket is magával visz arra az esetre, ha elvesztené a gyógyszereit. Ugyanakkor az is elég lehet, ha csak a gyógyszerlista és a kardiológus telefonszáma van kéznél, a szakorvos akár még abban is segíthet, hogy szükség esetén az adott helyszínen ajánljon megfelelő szakembert vagy egészségügyi intézményt.
Azt mindenképpen érdemes még utazás előtt kideríteni, milyen orvosi ellátás van azon a területen, ahová utazunk, illetve gondosan kiválasztani a megfelelő utasbiztosítást. Fokozhatja a biztonságot például, ha a biztosítás a hazaszállítás vagy a külföldi kórházi tartózkodás költségeit is fedezi. Az is nagyon hasznos, ha az orvosi papírok is nálunk vannak – lehetőleg angol nyelven vagy az adott ország nyelvén.
Nagy magasságok, egzotikus helyszínek
A jól karbantartott szívbetegeknek nem feltétlenül muszáj tartózkodniuk a nagyobb magasságoktól sem. Ilyen körülmények között azonban fokozott figyelmet kell fordítani a megfelelő nátrium-, azaz sóbevitelre, illetve a folyadékfogyasztásra. Tudni kell, hogy a nagy tengerszint feletti magasság a ritkább levegő miatt panaszokat okozhat. Ilyen helyzetben ugyanis a szívnek keményebben kell dolgoznia, ami légszomjhoz vezethet. A betegeknek tehát figyelniük kell a tüneteikre, hogy megtehessék a szükséges lépéseket, pihenhessenek, bevehessék a megfelelő gyógyszereket.
Ha egzotikus vagy fejlődő országba utazunk, előzetesen ki kell deríteni, milyen vakcinációra van szükség, valamint hogy ez milyen hatással lehet az alapbetegségre. A legtöbb esetben nincs összefüggés, de erről meg kell kérdezni a kardiológust, majd mérlegelni kell a lehetséges rizikót. Adott esetben a vidéki, afrikai szafari helyett biztonságosabb lehet egy nagyobb várost választani az elérhető segítség lehetősége miatt.
Hogyan repüljünk?
A hosszú repülőutak egészséges személyeknél is növelhetik a vérrögképződés rizikóját a lábakban, erre a kockázatra pedig a szívbetegeknek külön fel kell készülniük a kardiológus segítségével. Különösen azoknak kell gondosan eljárniuk, akik perifériás érbetegséggel vagy szívelégtelenséggel élnek. A megfelelő gyógyszeres előkészítésen túl fontos a rendszeres felállás, járkálás, a lábak mozgatása ülő és álló helyzetben is, a folyadékfogyasztás, az alkohol kerülése, szükség esetén kompressziós harisnya viselése. Bizonyos betegségek esetén a repülés nem ajánlott.
„Szívbetegeknél az a legfontosabb, hogy utazás előtt a kardiológus segítségével gondolják át a lehetséges kockázatokat és készüljenek fel azok kezelésére. Megfelelő orvosi felkészítés és életmód, a stressz minimalizálása mellett a legtöbb kezelt beteg biztonságosan utazhat” – hangsúlyozta dr. Vaskó Péter.
