A gravitáció is hat a sejtekre
Űrutazás során az emberi test a súlytalanság állapotában van a Föld gravitációs vonzásának minimalizálódása miatt. Ezt hívják mikrogravitációnak, ez a jelenség pedig egy friss kutatás szerint nagy hatással lehet az emberi sejtek fiziológiai funkcióira.
A tudósok a 2017-ben útnak indított Tiencsou-1 űrmisszió keretében vizsgálták meg, hogyan befolyásolja az egerek iPS-sejtjeinek átalakulását az űrkörnyezet. A szakértők azt látták, hogy az űrben lényegesen gyorsabban alakulnak át az iPS-sejtek, mint földi gravitáció mellett.
Formabontó kutatás
A differenciálódás az űrhajó felszállása után négy nappal kezdett gyorsulni, tíz nappal később pedig be is fejeződött. A kutatók úgy látták, hogy ez idő alatt erős szívizomsejt-fejlődés ment végbe.
A kutatás során a tudósok egy kamerával figyelt bioreaktort használtak az űrben, egyet pedig a Földön, normál gravitáció mellett. A szakértők szerint ez az első valós idejű képeket készítő kutatás, amely iPS-sejtekből származó szívizomsejtek differenciálódását vizsgálta az űrben. A jövőben hasonló automatizált sejtkísérletek segíthetik az egyéni szívszövetek előállítását és gyógyszerek tesztelését űrutazás során.
