A páciens saját őssejtjei az újonnan beültetettekkel új, közös immunrendszert alkottak, ami attól kezdve a donor sejtjeit és a szervet kapó beteg (recipiens) sejtjeit egyaránt elfogadta sajátként. Így a beültetett szerv is az új immunrendszer védelmét élvezi.
Az új módszerrel végzett szervátültetésen átesett, összesen hat beteg él immár hat éve a transzplantációk után szokásos immunszupressziós (azaz az immunrendszeri működést elnyomó) gyógyszerek nélkül - számoltak be a kutatók, David Sachs és munkatársai a bostoni Harvard Egyetemről, Samuel Strober, a Stanford Egyetem és Michael Stormon, a Sydney Egyetem munkatársai.
Stormon csapata egy kilencéves leány esetét tette közzé, akin májátültetést hajtottak végre, és akinek saját immunrendszere teljesen felmondta a szolgálatot. Az átültetés után azonban a beültetett májban található őssejtek átvették az immunrendszer feladatát, ennek következtében a kislány vércsoportja is megváltozott. Műtétje óta négy év telt el, ebből háromban már nem kapott immunszupresszánsokat.
Strober és kollegái publikációjukban egy férfi esetét ismertetik, aki a bátyjától kapott vesét. Ezt megelőzően az orvosok tönkretették saját immunrendszeri T-sejtjeit, az idegen szövetek elleni kilökődési reakció ugyanis elsősorban ezek számlájára írható. A veseátültetéssel párhuzamosan a beteg vérképző őssejtekben dús vért is kapott bátyjától. Hat hónappal a beavatkozás után az orvosok leállították az immunszupresszív kezelést. A férfi szervezetében a saját és a bátyjától kapott őssejtek egyaránt kimutathatók. Immár két éve nem kell szednie az immunszupresszáló szereket. Stroberék további hat betegénél az átültetés sikerült, az immunszupressziót azonban nem lehetett elhagyni.
Sachs munkatársai nagyon hasonló sikereket tudhatnak magukénak. Öt eredményes veseátültetésől négy esetben lehetett leállni az immunszupresszióval. A négy beteg több mint öt éve teljesen egészséges. Ráadásul itt messze nem volt meg az a szövettani hasonlóság, ami Strober férfibetege esetében. A műtéthez a kutatóorvosok részben megsemmisítették betegeik csontvelőjét, azon kívül a T-sejteket és az antitesteket termelő B-sejteket is igyekeztek eltávolítani. A műtét után egy évvel betegeiknek már nem volt szüksége immunszupresszánsokra, és évek óta egészségesen élnek új szerveikkel.
Sachs szerint az eredmények a kis esetszám ellenére nagy sikernek számítanak. A következő lépésben pontosan fel kell térképezni a beavatkozás várható kockázatait, miközben egyre több esetben vállalkozhatnak az orvosok az új eljárás alkalmazására. Stroberék úgy vélik, 5-10 éven belül általánosan elfogadott és alkalmazott lesz módszerük, amivel növelni lehetne a sikeres szervátültetések arányát. A jelenleg alkalmazott immunszupresszió ellenére a betegek 5-7 százalékánál lökődik ki a beültetett szerv.
Az új transzplantációs technika kétségtelen előnye, hogy a betegek nagy része utána nem szorulna egész életen át tartó és igen költséges gyógyszeres immunszupresszióra, melynek hátránya továbbá, hogy nem mellékhatás-mentes. Sajnos bizonyos eséllyel, daganat, autoimmun-betegség, olykor a veseműködés leállása is bekövetkezet.
Forrás:
1. www.healthfinder.gov
2. David Sachs (Harvard-Universität, Boston) et al., Samuel Strober (Stanford-Universität, Palo Alto) et al., Michael Stormon (Universität Sydney) et al.: New England Journal of Medicine, Band 358, S. 353 ff, S. 362 ff und S. 369 ff
