A héten elkezdődött az egészségipari stratégia közigazgatási egyeztetése - közölte Lengyel Györgyi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egészséggazdaságért felelős miniszteri biztosa. A cél, hogy növeljék az ágazatban a hozzáadott értéket, erősítsék az egészségipari kis- és közepes vállalatokat, kijelöljék a legfontosabb fejlesztési területeket és ösztönözzék a technológiaváltást. A magyar gyógyszeripar kutatási-fejlesztési hagyományai erősek, a gyártók rugalmasak és együttműködőek, de tőkehiányosak - tette hozzá.
A jelen nagy kihívásai
Jelentős kihívás az új, ám a korábbiaknál sokkal drágább gyógyszerek támogatása. Ugyanis a betegek kisebb részét kell a támogatások túlnyomó hányadával segíteni, és sokan több százmillió forintos készítményekre szorulnak - közölte Bidló Judit, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, korábban OEP) főigazgató-helyettese. Véleménye szerint a finanszírozás akkor tartható fenn, ha csak a valóban hatékony innovációkra terjed ki.
A gyógyszeripar új technológiái egyre összetettebb készítményeket állítanak elő, a gyógyszerekhez pedig gyorsabban akarnak hozzájutni a fogyasztók. Ezzel párhuzamosan a hatósági szerepkör is szélesedik: nem szorítkozhat csupán ellenőrzésre és engedélyezésre, hanem támogatnia kell a fejlesztéseket is - mondta Tarnai Judit, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese.
A magyar gyógyszeripar helyzete
A magyar gyógyszeripar beágyazódott a globális gazdaságba, de továbbra is belföldön alkot stratégiát és hoz döntéseket, nyereségét pedig Magyarországra forgatja vissza - emelte ki Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. Indokolatlannak nevezte egyes külföldi készítmények térnyerését, a magyar gyártók bevételei ugyanis jelentős mértékben járulnak hozzá a fenntartható fejlődéshez. A gyógyszeripari újítások akkor értékesek igazán Magyarország számára, ha itthon hasznosulhatnak - tette hozzá.
Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke pedig együttműködést sürgetett a gyógyszeripari vállalatok, az orvostársadalom, az egyetemek, a gyógyszerellátók, a hatóságok és a döntéshozók között. Mint mondta, a magyar gyógyszereket a világ csaknem száz országában ismerik el, a Magyarországon előállított készítmények a belföldi gyógyszerforgalomnak több mint a felét fedezik, az ágazat kutatási-fejlesztési kiadásai pedig megközelítik a 70 milliárd forintot évente.
