A több Oscar-díjjal is kitüntetett Szegény párákban, miután az állapotos Victoria Blessington öngyilkos lesz, Dr. Godwin Baxter kioperálja a halott nőből a gyermekét, majd a baba agyát ülteti az anya testébe. Így "születik meg" Bella Baxter, aki egy felnőtt nő testében, de gyermekként szemléli a világot. A nézőben ezt látva felmerülhet a kérdés: tényleg kivitelezhető lehet az agytranszplantáció? A The Conversation cikke ennek az elképzelésnek jár utána, kitérve arra, hogy milyen következményekkel járhat az átültetés.
Az első kihívás: kivenni a régit, betenni az újat
Az élő agynak a pudinghoz hasonló az állaga, és a koponya védi a sérülésektől. A modern idegsebészetben speciális fűrészeket használnak a koponya egy részének eltávolítására, hogy hozzáférjenek az agyhoz.
Léteznek másfajta technikák is. A borsónyi méretű agyalapi mirigy közvetlenül az orrüreg hátsó részén, az egyik melléküreg mögött helyezkedik el. Ebben az esetben az orron keresztül végzik el a beavatkozást - de persze itt maximum csak darabokban lehetne eltávolítani egy agyat, behelyezni viszont semmiképpen sem.
A koponyán túl elérjük az agyhártyákat. Az első a kemény agyhártya, a második pókhálóhártya, míg a harmadik puha és láthatatlanul vékony. Ezek biztosítják az agy stabilitását, és azt is megakadályozzák, hogy szétcsússzon. A koponya belsejét is rekeszekre osztják, és csatornákat képeznek közötte és az agy között.
A koponya és az agyhártyák felnyitásával válik lehetővé az agy kivétele: ez lenne a műtét legegyszerűbb része.
A második kihívás: visszakötés
A dolog akkor lesz igazán bonyolult, amikor be kell illeszteni az új agyat.
Az agy az egész testből érzékszervi információkat kap, és utasításokat küld vissza, amelyek hatására az izmok összehúzódnak, a szív ver, a mirigyek pedig hormonokat választanak ki. Az agy eltávolításához át kell vágni a közvetlenül belőle eredő 12 pár koponyaideget és a gerincvelőt. Az információ ezeken keresztül jut be és távozik az agyból.
Az idegek ráadásul nem illeszthetők össze egyszerűen. Amint elvágják őket, általában elkezdenek szétesni és elhalni, bár egyesek ellenállóbbak a sérülésekkel szemben, mint mások. Rengeteg kutató keresi a megoldást arra, hogyan lehetne elősegíteni az idegsejtek újranövekedését a sérülések után. Ezzel kapcsolatban már felmerült többek között az, hogy speciális vegyi anyagok segíthetnének, vagy az idegsejtek helyreállását serkentő sejtek beültetésére lehet szükség. Azt is felvetették, hogy egy speciális biológiai ragasztóanyagot lehetne használni arra, hogy az elvágott ideg vagy gerincvelő két részét újra összeragasszák.
A régi agy eltávolításához a vért szállító artériákat is át kellett volna vágni. Ezzel a kritikus oxigén- és tápanyagellátás is megszűnt, ami szintén újrakötést igényel.
Harmadik kihívás: a következmények
Ez a legbizonytalanabb szakasz, amivel kapcsolatban rengeteg a spekuláció. Magához fog térni az alany? Képes lesz gondolkodni, mozogni, lélegezni? Hogyan fog a teste reagálni az új agyra?
A legtöbb transzplantációs műtéthez a recipienshez illeszkedő donorokra van szükség, mivel a szervezet reakciója az ismeretlen szövetekre az, hogy kilöki azokat. Normális esetben az agyat egy másik pajzs, a vér-agy gát védi az immunrendszer támadásától. Ha a műtét során ezt nem megfelelően rekonstruálják, akkor a donor agya védtelen maradhat a támadás ellen.
Azt is meg kell fontolni, hogyan reagál az agy az új "otthonára". A filmben Bella Baxter agya és teste kezdetben "nincs szinkronban", de az agya gyorsan fejlődik. Ahogy a gyerekek agya képes rengeteg gondolatot, viselkedést, készséget és képességet megtanulni a növekedés során, egy átültetett agy esetében is elképzelhető ez.
Egyelőre tehát az agyátültetés a tudományos fantasztikus regények és filmek sajátjai. Az alapvető anatómiai és fiziológiai elvek alapján valószínűtlen, hogy valaha is kifejlesszenek egy ilyen összetett eljárást. Kérdés persze, hogy több idővel, eszközzel, szakértelemmel, technológiával és persze pénzzel egyszer megvalósítható lesz-e?
