Dr. Dodge és munkatársai (Oregon Állami Egyetem Népegészségtani Intézet) 84 év feletti idős emberek bevonásával végezték vizsgálatukat, melynek eredeti célja az volt, hogy felmérje, képes-e a gingkoófa-kivonat késleltetni az időskorban bekövetkező elbutulást, más néven demenciát. A stroke (gutaütés) veszélyét nem is akarták mérni, ám az eredmények annyira szembetűnőek voltak, hogy ezt a hatást is kielemezték.
Bár valószínűleg az alacsony esetszámnak köszönhetően nem sikerült információt nyerni arról, hogy segít-e a gingkó a demencia megelőzésében, de mivel gutaütés csakis a gingkót szedő csoportban fordult elő, felmerült a lehetősége, hogy a gingkó fokozza a stroke kockázatát. A 42 hónapig tartó kutatásban összesen 118 egészséges 84 év feletti idős ember vett részt. Közülük 60-an napi 240 mg gingkót kaptak, míg a többiek (58-an) placebót kaptak helyette. Az egész vizsgálat folyamán neurológusok mérték fel az idősek szellemi képességeit, illetve mágneses rezonanciás képalkotással is meggyőződtek az agy állapotáról.
A 42 hónap elteltével nem sikerült összefüggést találni a gingkó és a demencia előfordulása között csak akkor, ha figyelembe vették azt is, hogy egyes résztvevők idő előtt abbahagyták a szer szedését. Azonnal feltűnt azonban, hogy hét esetben a gingkót szedő csoportban gutaütés, vagy annak egy enyhébb változata, ún. TIA lépett fell. A kontroll csoportban senkinek nem lett agyi érproblémája.
Mivel eddig más vizsgálatok sem tudtak összefüggést kimutatni a gingkó és a demencia késleltetése között, a szakemberek további kutatásokat terveztek annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak a gingko hatásairól. A mostani eredmények azonban etikai problémákat vetnek fel az ilyen kutatásokkal kapcsolatban, hiszen minden vizsgálatnál alapvető követelmény, hogy a vizsgált készítménynek ne legyen a résztvevőkre gyakorolt ártalmas hatása.
Forrás:
Medipress hírszolgálat
