Mindössze annyian élünk Magyarországon, ahány őssejt-donort a nemzetközi donorregiszter a Föld teljes lakosságából nyilvántart. Genetikai adottságaink miatt mégis inkább magunkra, egymásra kell számítanunk. Ajánlatos tárolnunk saját őssejtjeinket, de hol?
Az esélyegyenlőség csak álom?
Nemzetközi donorregiszterből a magyar beteg ugyanolyan eséllyel juthat hozzá őssejthez, mint egy külföldi. Hazai beültetéskor a megfelelő külföldi őssejtek a társadalombiztosítás kasszájából műtétenként 9500-10000 eurót vonnak el, mégis a pénz a legkisebb probléma. Az életmentés alapfeltétele a megfelelő típusú, beültethető őssejt. Hiába vagyunk kis lélekszámú ország, a magyar populáció genetikai sajátosságai miatt sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy közülünk akad megfelelő donor beteg honfitársunk számára, minthogy a mégoly hatalmas nemzetközi regiszterből. A roma lakosságnál ez még inkább így van. Ezért van nagy jelentősége hazánkban a köldökzsinórvér-tárolásának, függetlenül attól, hogy saját célra vagy adományként, egy országos regiszter számára akarjuk majd megőrizni.
Tárolásra immár van nemzetközi színvonalú lehetőség, nemzeti köldökzsinórvér-bank azonban egyelőre még nem létezik.
Szolgáltatás előrelátóknak
Budapesten az Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK) épületének első emeletén korszerűen berendezett, vadonatúj labor épült ki. Ezekben az egyszerű, hófehér folyosóról nyíló, takaros kis laborokban található az OGyK Őssejtbank-laboratóriuma, amely a Zelion Őssejt KFT.-vel együttműködve biztosítja a várandós családok számára a köldökzsinórvér-őssejtek sajátcélú feldolgozását és tárolását. Hosszú kísérleti fázis után nyitotta meg kapuit a köldökzsinórvér őssejt-bank a nagyközönség előtt. A labor nemzetközi színvonalú, a tárolás és feldolgozás megfelel a nemzetközi regiszter szabványainak, s egyben a magyar igényeknek is. Többek között azért nagy jelentőségű lépés a magyar egészségügyben, mert hosszú távon lehetőséget teremt az önkéntes adományozás alapján megvalósuló nemzeti köldökzsinór-vérbank elindulásához, s a nemzetközi regiszterhez való csatlakozáshoz is.
Így a már most előre gondolkodó szülőknek nem kell attól tartaniuk, hogy nem kis áldozattal megőrzött értékük a döntő pillanatban esetleg mégsem használható föl, mert az orvos ellenőrizetlen feldolgozási és tárolási körülményekre hivatkozva, jogosan utasíthatja vissza annak felhasználását.
Bekapcsolódhatunk a nemzetközi köldökzsinórvér-keringésbe...
A távlatokban az sem lényegtelen, mi történik majd azokkal a megőrzött köldökvér-mintákkal, amelyekre a donornak már biztosan nem lesz szüksége, vagy amelyekről a szülők idővel lemondanak majd. A pontosan kikísérletezett eljárás és a megfelelő jegyzőkönyvek, dokumentáció és adminisztráció garantálják, hogy ezek a minták - bár egyelőre csak elvben -, de minden további nélkül bekerülhessenek a majdani önkéntes alapon működő nemzeti, s ezen keresztül a nemzetközi "vérkeringésbe", azaz a nemzetközi donorregiszter hálózatába.
A nemzeti köldökvér-bank létrejötte mostantól inkább csak pénzügyi kérdés. A köldökzsinórvér szabályos feldolgozása ugyanis sokkal drágább a közcélokat szolgáló köldökzsinórvér-bankban, hiszen a kereshetőség és a donor-recipiens-párok gyors, számítógépes megtalálása csak az alapján lehetséges, ha előtte megtörtént a minta sejtjeinek szöveti összeférhetetlenséget meghatározó HLA-fehérjéinek bevizsgálása, az úgynevezett HLA-tipizálás. Ez azonban vérmintánként mintegy 80-100 ezer forintba kerül, tehát ennyit kellene rá áldozni az államkasszából. E vizsgálat a magán célra eltett vér esetében megspórolható. Lényeges tudnunk, hogy a vizsgálat pótlólag is elvégezhető, amennyiben a mintát egyébként minden szempontból helyesen dolgozták föl és tárolták.
