Az év eleji előrejelzésnek megfelelően, az enyhe téli időjárás miatt tetőzik a kullancsok száma hazánkban: egyre többen fordulnak háziorvoshoz kullancscsípés miatt, miközben a parazitát továbbra is sok tévhit övezi. A többféle veszélyes betegséget – vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást (kullancs-encephalitist) illetve a Lyme-kórt – is terjesztő kullancs nem csupán erdőkben, mezőkön található meg, de egyre gyakoribb a városi parkokban, strandokon, játszótereken is. A vérszívó jelenlétére a külföldi nyaralás előtt is érdemes felkészülni: az itthon népszerű nyári úticélok, például Ausztria, Szlovénia és Szlovákia, illetve Horvátország egyes északi régiói is fertőzöttek. A tavasztól őszig tartó intenzív kullancsveszély miatt a szakemberek az esetleg késve megkezdett oltási sorok befejezését, illetve az emlékeztető oltások beadását javasolják, ugyanis a kullancs-encephalitis elleni hosszútávú védettség csak így biztosítható.
Magyarországon, akárcsak számos népszerű környező nyaralási célországban idén nyáron is számolni kell a többféle betegséget is terjesztő kullancsokkal. Az enyhe telek miatt egyre jobban elszaporodó élősködő a két legismertebb és legveszélyesebb kullancs eredetű betegség – a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás ( kullancs-encephalitis ) és a Lyme-kóros esetek – számát is megnövelheti.
„Az elmúlt időszakban egyre többen keresik fel háziorvosukat kullancscsípés miatt” - magyarázza dr. Torzsa Péter családorvos, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének egyetemi docense. Hozzátette: „Sokan továbbra sincsenek tisztában azzal, hogy a parazitát hogyan kell szakszerűen eltávolítani , pedig nagyon fontos lenne, hogy a bőrbe fúródott kullancs kiszedése minél hamarabb megtörténjen és a kullancs testét ne nyomjuk össze.” Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint 2016 első félévében 484 Lyme-kóros esetet jelentettek, tavaly pedig egész évben 1445 regisztrált Lyme-kóros eset volt.
A Lyme-kór ellen megelőző oltás nincs: a kullancs elleni védekezéssel kerülhető csak el a későbbi krónikus szövődmények. Az OEK adatai szerint 2014-ben 31, 2015-ben 24 kullancs-encephalitist jelentettek . A jellemzően kétfázisú lefolyással jelentkező kullancs-encephalitisből éves szinten mintegy 10-12 ezer esetet regisztrálnak világszerte, de a WHO szerint ez csak a jéghegy csúcsa. A betegség második fázisa „mindössze” a betegek egyharmadánál alakul ki, emiatt számos fertőzéses eset felfedezetlen és regisztrálatlan marad.
A betegség első fázisának tünetei (fejfájás, fáradtság, rossz közérzet) a fertőzött kullancs csípését követően leggyakrabban 4-7. napon jelentkeznek. Ezek a tünetek azonban nem specifikusak, ezért az induló betegség felismerése nem lehetséges ebben a fázisban. A betegek egyharmadánál a kullancscsípést követően azonban kialakulhat a betegség agyhártyagyulladással, agyvelőgyulladással, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa is. Tünete a magas, 39 °C fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, koordinációs zavarok, heves fejfájás, hányás, szédülés, eszméletvesztés.
A betegség gyógyítására célzott terápia nem létezik, a súlyosabb eseteknél a vírusos fertőzés legtöbbször csak maradványtünettel gyógyul. Dr. Torzsa Péter hozzátette: a Magyarországon jellemző vírustörzs csak az esetek csekély arányában (1-2 százalékában) okozhat halált.
Nagyfokú védelem emlékeztető oltásokkal
A kullancs-encephalitis megelőzésének fontosságát a hazai és nemzetközi egészségügyi szervezetek is szorgalmazzák, a védőoltás több éve az Országos Epidemiológiai Központ által ajánlott oltási körben van. Magyarországon jelenleg kétféle oltóanyagot forgalmaznak, mindkettőnek van gyermek és felnőtt változata is. Az alapimmunizálás három adag oltással történik, az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 hónap, vagy 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a hosszútávú védettség fenntartásához elengedhetetlen az emlékeztető oltások beadatása.
Dr. Torzsa Péter kiemelte: “Évről évre egyre többen kérik a kullancs-encephalitis elleni védőoltást az alapellátásban. Ez egy örvendetes tendencia, de hangsúlyozni kell, hogy a megfelelő védelem érdekében a teljes alapimmunizálási sort (3 védőoltás) be kell adni, önmagában egy oltás nem elegendő.” Az alapimmunizálást követően úgynevezett emlékeztető oltásokkal tartható fenn a védettségünk, amelyet a harmadik oltást követően 3 év múlva kell először beadatni. A további emlékeztető oltások időpontja az oltóanyagtól és életkortól függően eltérő, ezekkel kapcsolatban a családorvos adhat részletes tájékoztatást.
Közép-Európa országai is érintettek
A WHO szerint a betegség évről évre fokozódó problémát jelent a kontinensen, hiszen a központi idegrendszert támadó, kullancsok által terjesztett vírus egész Kelet-, Közép- és Észak-Európában jelen van a világszervezet jelentése szerint. Folyamatos terjedését segíti a klímaváltozás, a szabadtéri sportok, kikapcsolódás növekvő népszerűsége is. A legtöbb klinikai esetet az elmúlt években a balti államokból és Szlovéniából jelentették. A magyar turisták számára fontos hír, hogy a környező országokban, illetve Lengyelországban, és Csehországban is jelen van a kullancs. Magyarország közepesen fertőzött országnak számít. Hazánkban a magas rizikójú területek a nyugati, délnyugati megyék közül főleg Zala, Somogy, Vas és Veszprém megye, keleten elsősorban Nógrád megye, illetve az Északi-középhegység.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az elszaporodó kullancsok miatt ma már nemcsak az erdőben, hanem szabadtéri sportoláskor a parkokban, a strandokon, játszótereken, hobbikertekben, kempingezéskor, a különböző nyári fesztiválokon is megfertőződhetnek, akik nem védettek. Sok strand erdős, fás, bokros területen fekszik, ebből adódóan előfordulhat kullancs is, amely kórokozókat hordozhat. A dús aljnövényzetet kedvelő parazita akár egy piknik, vagy kutyasétáltatás alatt is utat talál az emberhez.
Bár számos ország oltási programja tartalmazza a kullancs-encephalitis elleni védőoltást, de Európában az átoltottság általánosan alacsony szintű. Kivétel csak a szomszédos Ausztria, ahol a kiemelkedően magas, 80 százalék feletti átoltottságnak köszönhetően drámaian csökkent az encephalitis esetek száma. Annak ellenére, hogy hazánk is a közepesen veszélyeztetett országok közé tartozik, itthon még mindig alacsony az átoltottsági arány.
