A szívrohamnak, az aorta disszekciónak, a mellékvese-daganatnak, bizonyos rohamoknak és súlyos allergiás reakcióknak van egy közös tünete: a közeledő végzet érzése.
Az epilepsziás rohamok egyik típusa kiváló lehetőséget nyújt a kutatóknak arra, hogy megvizsgálhassák ezt a megfoghatatlan érzést. Mégpedig azért, mert ez a fajta roham (az elektromos agyi aktivitás hirtelen megemelkedő hulláma) egy alacsonyabb, középső agyi területen következik be, amely ezt az apokaliptikus vibrálást táplálja.
"A temporális lebeny magában foglalja az agy érzelmi áramkörét" - magyarázza Dr. David Ko, a Los Angeles Megyei Kórház és a Dél-Kaliforniai Egyetem Egészségügyi Központjának neurológusa. "Néhány temporális lebeny epilepsziában szenvedő beteg megtapasztalja ezt a pszichés vagy érzelmi összetevőt. Pánikszerűen azt érzik, hogy valami nagyon rossz fog történni. Egyesek a közeledő végzet érzéseként írják le a jelenséget."
Miért vezet azonban a szívroham vagy az aorta falának hosszanti irányú kirepedése ugyanehhez a baljós előérzethez? Ko szerint ha valaki mellkasi fájdalmat tapasztal, nagyon izgatottá válik. A keringési rendszer az agy érzelmi rendszerének részét képezi. Ha valaki azt gondolja, hogy szívrohama van, a szíve gyorsan kezd verni, és felszökik a vérnyomása. Ez pedig idegi átvivő anyagokat indít meg a temporális lebeny receptorai felé, bizonytalan, de hirtelen riadalmat váltva ki: "Ó, jaj…!"
Az irodalomban legalább egy mű, Fjodor Dosztojevszkij A félkegyelmű című regénye foglalkozik a jelenséggel. A kutatók úgy vélik, hogy mivel az orosz író közismerten epilepsziában szenvedett, saját tüneteiről írhatott, és főszereplője pontosan ezt a végzetes előérzetet tapasztalta meg.
Animáció: HáziPatika.com
