Milyen betegség miatt lesz valaki farkasember?

A cirkuszi mutatványos sátrak gyakori szereplői voltak azok a férfiak és nők, akiknek az egész testét (az arcukat is) sűrű, sötét szőrzet borította. A legtöbbször farkasemberként, kutyafiúként vagy majomemberként „reklámozták” őket, az állapotukat azonban egy rendkívül ritka genetikai betegség, a hypertrichosis , más néven az Ambras-szindróma okozta.

A betegség első feljegyzett esete a Kanári-szigetekről származik, az érintett Petrus Gonsalvus volt. Ezt a kor orvosi szerzője, Altrovandus dokumentálta a 17. század közepén. Azt is megjegyezte, hogy Petrusnak két lánya, egy fia és egy unokája, azaz a Gonsalvus család minden tagja hypertrichosisos volt. Altrovandus Ambras családnak nevezte el őket, miután az Innsbruck közelében található Ambras kastélyban fedezték fel a családot ábrázoló portrékat.

A hypertrichosishoz hasonló betegségben szenvednek a szakállas nők is. Ha többet szeretne megtudni róluk, kattintson ! A hypertrichosisos betegeket két csoportba lehet osztani: a generalizált betegségnél az egész testre jellemző a fokozott szőrnövekedés , míg a lokalizáltnál csak egyes testtájakon nő a normálisnál jóval több szőr. Általában a szőrösödés csak a tenyereket, talpakat és a nyálkahártyával borított területeket nem érinti. A betegség jelen lehet már a születéskor, ilyenkor az újszülött egész testét az úgynevezett lanugo takarja (ez minden magzatnál meglévő jellegzetesség, de a születés előtt általában „kihullanak” ezek a rendkívül vékony szőrszálak), vagy már erősebb, sötétebb „állandó” szőrszálak vannak rajta.

A szerzett hypertrichosis hátterében találhatunk gyógyszer-mellékhatásokat, daganatos betegségeket, sőt még étkezési zavarokat is. Ilyenkor általában a növekedő szőrzet vékony, finom szálú és nem pigmentált. A szerzett hypertrichosis általában gyógyszerekkel (vagy az alapbetegség kezelésével) elmulasztható.

A „valódi” hypertrichosis genetikai mutációkra visszavezethető betegség, de azt pontosan még nem tudták megállapítani, hogy pontosan milyen mechanizmusok állnak a fokozott szőrnövekedés hátterében. A szakemberek szerint az egyik legjobb magyarázat a szőrszálak életciklusaiban bekövetkező zavar. A szőrszálak élete három szakaszra osztható: az anagén fázisban a szőrszál növekedésnek indul, a katagén fázisban a szőrtüsző elhal, majd a telogén fázisban az elhalt szőrszál kilökődik, kihullik, majd a kör újraindul. A hypertrichosis esetében az anagén fázisban túlműködés figyelhető meg.

A születéskor is meglévő hypertrichosisra jelenleg nincs gyógymód, tüneti kezeléssel, vagyis különböző szőrtelenítési eljárásokkal csökkenthető a szőrszálak mennyisége. Ez azonban hosszadalmas és költséges eljárás, és gyakran csak ideiglenes eredményeket ad.

A hypertrichosis nagyon ritka betegség, az orvostörténet 200-nál kevesebb esetet ismer. Az első feljegyzés a betegségről a 16. századból származik. A hypertrichosist gyakran keverik a hirzutizmussal , vagyis a fokozott szőrnövekedéssel, mely elsősorban hormonális okokra vezethető vissza, és jóval gyakoribb betegség annál.