Miért születik valakinek csak fia?

A fiúnemző- vagy leánynemző-képesség, vagyis az, hogy egy férfi inkább fiúkat vagy inkább leányok születéséhez járul hozzá, örökletes - derül ki egy észak-amerikai és európai családfákat, illetve népességi adatokat elemző statisztikai kutatásból.

A Newcastle Egyetem kutatói összesen 927 különböző családfa és összesen több mint félmillió ember családi viszonyait elemezték. Egyértelműen kiderült, hogy a sok fivérrel rendelkező férfiak nagy valószínűséggel inkább fiú utódokat nemzettek. A tendencia olyan férfiak esetében is megmutatkozott, akiknek inkább lánytestvéreik voltak, nekik ugyanis inkább leányaik születtek.

A gyermekek nemét az apától kapott nemi kromoszómák határozzák meg. A nők két X, a férfiak egy X és egy Y kromoszómát kapnak szüleiktől. Minden petesejtben egy X nemi kromoszóma van, így a megtermékenyítéskor az határozza meg a leendő gyermek nemét, hogy X-es vagy Y-os spermium juttatja be nemi kromoszómáját a petesejtbe. Jelenleg nem ismerünk olyan mechanizmust, ami szerint a petesejt választaná ki azt a hímivarsejtet, ami megtermékenyítheti, így feltételezhető, hogy csak az apa genetikai adottságaitól függ, hogy egy adott szülőpártól milyen nemű gyermekek születnek. A nőknél a testvérek alapján nem lehet megjósolni, hogy fiúkat vagy leányokat fognak világra hozni.

A tudósok a statisztikai eredmények alapján feltételezik, hogy egy gén két változata -a genetika nyelvén allélje - határozza meg, hogy az X vagy Y nemi kromoszómát hordozó spermiumok milyen arányban termelődnek a férfiban; hogy több X vagy több Y kromoszóma kerül a spermiumokba, vagy pedig egyenlő arányban vannak X-es és Y-os hímivarsejtek.

Ez a genetikai jelenség magyarázhatja azt is, miért született az Első Világháború után több fiúgyermek, akik így mintegy pótolni tudták a társadalom nagy férfiveszteségét.

Hiszen a több fiúval rendelkező családok esetében - részben a fiúgyermekek közötti korkülönbség miatt - nagyobb volt a valószínűsége, hogy a család férfitagjai túlélték a háborút, így ők azután inkább fiakat nemzettek. Az egy-egy fiúgyermekkel rendelkező családokban viszont inkább a leányok maradtak életben. Így lehetséges, hogy a háborúk után megint kiegyenlítődik a nemek aránya.

Ez is érdekelheti

Kisállatok

A halhatatlanság létezik: az állat, amely nem tud meghalni

DNS

Boldogkői Zsolt molekuláris genetikus: „a génjeinket sokan a sorsszerűséggel azonosítják, a helyzet azonban nem ez”

génszerkesztés

„A genetikai meghatározottság nem végzetes sors” – Falus András a gyógyítás egyik legígéretesebb lehetőségéről

kutatás

Rendkívüli eredményt értek el debreceni kutatók

Forrás: Evolutionary Biology