Miért nem jó ötlet atomot dobni egy hurrikánra?

Néhány napja az egész világsajtót bejárta a hír, miszerint az amerikai elnök atombombák bevetésével szeretné megfékezni az Egyesült Államokat fenyegető hurrikánokat. A szakértők - érthető módon - nem támogatják az ötletet.

Az Axios hírportál napokban megjelent cikke szerint Donald Trump több alkalommal is azt javasolta belbiztonsági és nemzetbiztonsági tisztviselőinek, hogy atombombával állítsák meg az országot fenyegető hurrikánokat . Bár a cikkben azt írják, hogy Trump javaslata még egy 2017-ben készült nemzetbiztonsági jegyzőkönyvbe is bekerült, az amerikai elnök Twitter-oldalán cáfolta az információt. Mint írta, az Axios cikke csak egy újabb fake news, azaz álhír.

Nem jó ötlet atomot dobni egy hurrikánra
Nem jó ötlet atomot dobni egy hurrikánra. Fotó: iSock

Nem új keletű az ötlet

Akár elhangzott, akár nem Trump szájából az atombomba ötlete, valójában nem ő volt az első, akinek megszületett a fejében ez a gondolat. Nagyjából 60 éve, a hurrikánszezonok közeledtével rendszeresen felbukkantak olyanok, akik szerint atomfegyvereket kellene bevetni a viharok megfékezéséhez.

Az atombomba hosszú távú hatásai - részletek !

Az elképzelés először egy Jack Reed nevű meteorológusban fogalmazódott meg 1959-ben. Reed akkor azt javasolta, hogy amíg a hurrikán az óceán felett halad, egy atombombával felszerelt tengeralattjáróval közelítsék meg, és a hurrikán szemébe lőjenek ki egy vagy két rakétát. Reed elgondolása szerint az atombomba a hurrikán szemébe hatolva az ott található melegebb levegőt a sztratoszféra felé nyomná, miközben a helyére hidegebb, sűrűbb levegő áramlana. Ez a folyamat csökkentené a vihar erősségét.

Ezek után 1961-ben Francis Riechelderfer, az amerikai kormány időjárási hivatalának vezetője is azt nyilatkozta, hogy el tudja képzelni, hogy messze a tenger felett atombombát dobjanak egy hurrikánra. Megnyugtatásképp azt is hozzátette, hogy a hivatal addig nem szerzi be saját nukleáris arzenálját, amíg "nem tudjuk pontosan, hogy mit is csinálunk". Mivel a hivatal máig nem szerzett be atombombákat, valószínűleg még mindig nem találták ki a megfelelő stratégiát.

Csak magunknak ártanánk

A hivatal utódszervezete, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) a honlapján megtalálható gyakori kérdések menüpont alatt külön szekcióban magyarázza el az érdeklődőknek, milyen veszélyekkel járna, ha nukleáris fegyverrel próbálnánk megállítani a hurrikánokat. Mint írják, a bomba által kibocsátott radioaktív szennyezést a passzátszél igen nagy területen terítene szét, ami pedig beláthatatlan környezeti problémákat hagyna maga után. Magyarán az atombombával nemcsak a hurrikánt semmisítenénk meg, hanem jó eséllyel a saját környezetünket is.

Valójában ráadásul nem is tudnánk megsemmisíteni vele egy hurrikánt. A NOAA ugyanis azt írja, hogy egy atombomba robbanásakor keletkező nyomás semmit sem tud kezdeni egy hurrikánnal. Egy átlagos hurrikánból húsz percenként annyi hőenergia szabadul fel, mintha felrobbant volna egy tíz megatonnás atombomba. Ahhoz pedig, hogy a légynyomás kiegyenlítésével egy 5-ös erősségű hurrikánt 2-es erősségűre gyengítsünk, a hurrikán szemébe négyzetméterenként fél tonna levegőt kellene bejuttatni. Ez azt jelenti, hogy egy húsz kilométeres sugarú szemnél félmilliárd tonna levegőre lenne szükség.

A NOAA szerint nehéz elképzelni bármilyen praktikus megoldást ekkora légtömeg mozgatására.

Forrás: vice.com

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Emelkedik a TB összege – kiderült, mennyit kell fizetni januártól
betegségtünetek
5 apró tünet, amely a háziorvos szerint nagy bajt jelezhet – Nem szabad halogatni a kivizsgálást
zabkása
Nem mindegy, mikor esszük a zabkását a nap folyamán – Ez az ideális időpont
Ez az ital a legjobb a vérnyomás csökkentésére – Így idd a dietetikusok szerint
Karfiolszerű elváltozás odalent: ez okozza – Erősen fertőző lehet a bőrtünet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +14 °C
Minimum: +2 °C

A pára- és ködfoltok feloszlása után hazánk nagyobb részén derült vagy gyengén felhős, napos idő várható. A keleti harmadban azonban késő délutánig még erősen felhős, borult időszakok is előfordulhatnak. Csapadék nem valószínű. Az északias szelet az ország délkeleti felén élénk, az északkeleti megyékben néhol erős lökések kísérik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 16 fok között várható. Kedden már nem érvényesül fronthatás, kedvező lesz az orvosmeteorológiai helyzet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
7 kérdés, amelyből kiderül, mennyire ismered tested reakcióit – Libarbőrtől a ragadós ásításig Testünk néha egészen váratlan dolgokat művel, és a magyarázat nem mindig az, amire elsőre gondolnánk. Vajon te tudod, mi miért történik?
kvíz
Sokat tudsz az egészségről, ha ez a 6 kérdés nem okoz gondot – Teszteld a tudásod kvízünkben! Vajon mennyire vagy képben a saját egészségeddel? Töltsd ki kvízünket, és kiderül!