Miért nem jó ötlet atomot dobni egy hurrikánra?

Néhány napja az egész világsajtót bejárta a hír, miszerint az amerikai elnök atombombák bevetésével szeretné megfékezni az Egyesült Államokat fenyegető hurrikánokat. A szakértők - érthető módon - nem támogatják az ötletet.

Az Axios hírportál napokban megjelent cikke szerint Donald Trump több alkalommal is azt javasolta belbiztonsági és nemzetbiztonsági tisztviselőinek, hogy atombombával állítsák meg az országot fenyegető hurrikánokat . Bár a cikkben azt írják, hogy Trump javaslata még egy 2017-ben készült nemzetbiztonsági jegyzőkönyvbe is bekerült, az amerikai elnök Twitter-oldalán cáfolta az információt. Mint írta, az Axios cikke csak egy újabb fake news, azaz álhír.

Nem jó ötlet atomot dobni egy hurrikánra
Nem jó ötlet atomot dobni egy hurrikánra. Fotó: iSock

Nem új keletű az ötlet

Akár elhangzott, akár nem Trump szájából az atombomba ötlete, valójában nem ő volt az első, akinek megszületett a fejében ez a gondolat. Nagyjából 60 éve, a hurrikánszezonok közeledtével rendszeresen felbukkantak olyanok, akik szerint atomfegyvereket kellene bevetni a viharok megfékezéséhez.

Az atombomba hosszú távú hatásai - részletek !

Az elképzelés először egy Jack Reed nevű meteorológusban fogalmazódott meg 1959-ben. Reed akkor azt javasolta, hogy amíg a hurrikán az óceán felett halad, egy atombombával felszerelt tengeralattjáróval közelítsék meg, és a hurrikán szemébe lőjenek ki egy vagy két rakétát. Reed elgondolása szerint az atombomba a hurrikán szemébe hatolva az ott található melegebb levegőt a sztratoszféra felé nyomná, miközben a helyére hidegebb, sűrűbb levegő áramlana. Ez a folyamat csökkentené a vihar erősségét.

Ezek után 1961-ben Francis Riechelderfer, az amerikai kormány időjárási hivatalának vezetője is azt nyilatkozta, hogy el tudja képzelni, hogy messze a tenger felett atombombát dobjanak egy hurrikánra. Megnyugtatásképp azt is hozzátette, hogy a hivatal addig nem szerzi be saját nukleáris arzenálját, amíg "nem tudjuk pontosan, hogy mit is csinálunk". Mivel a hivatal máig nem szerzett be atombombákat, valószínűleg még mindig nem találták ki a megfelelő stratégiát.

Csak magunknak ártanánk

A hivatal utódszervezete, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) a honlapján megtalálható gyakori kérdések menüpont alatt külön szekcióban magyarázza el az érdeklődőknek, milyen veszélyekkel járna, ha nukleáris fegyverrel próbálnánk megállítani a hurrikánokat. Mint írják, a bomba által kibocsátott radioaktív szennyezést a passzátszél igen nagy területen terítene szét, ami pedig beláthatatlan környezeti problémákat hagyna maga után. Magyarán az atombombával nemcsak a hurrikánt semmisítenénk meg, hanem jó eséllyel a saját környezetünket is.

Valójában ráadásul nem is tudnánk megsemmisíteni vele egy hurrikánt. A NOAA ugyanis azt írja, hogy egy atombomba robbanásakor keletkező nyomás semmit sem tud kezdeni egy hurrikánnal. Egy átlagos hurrikánból húsz percenként annyi hőenergia szabadul fel, mintha felrobbant volna egy tíz megatonnás atombomba. Ahhoz pedig, hogy a légynyomás kiegyenlítésével egy 5-ös erősségű hurrikánt 2-es erősségűre gyengítsünk, a hurrikán szemébe négyzetméterenként fél tonna levegőt kellene bejuttatni. Ez azt jelenti, hogy egy húsz kilométeres sugarú szemnél félmilliárd tonna levegőre lenne szükség.

A NOAA szerint nehéz elképzelni bármilyen praktikus megoldást ekkora légtömeg mozgatására.

Forrás: vice.com

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

D-vitamin
D-vitamin: milyen hatással van a májra, ha minden nap szedjük? Ezt mondják a kutatások
5 megoldás a magas reggeli vércukorszintre – Így lenne érdemes kezdeni a napot
Hányszor normális pisilni egy nap? – Mutatjuk, mikor jelezhet gondot
D-vitamin
Sokan rosszkor szedik a D-vitamint – ez az ideális időpont a szakértők szerint
testszag
6 szag, amellyel a test jelzi a betegséget – Ha ezt érzed, irány az orvos!
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +30 °C
Minimum: +16 °C

Gyakran változik a felhőzet mennyisége, ugyanakkor emellett is jobbára sok napsütés ígérkezik. Kisebb eső, zápor, illetve zivatar előfordulhat, de várhatóan az ország nagyobb része szárazon marad. A szél fokozatosan északnyugatira fordul, és napközben sokfelé megerősödik. Zivatarok környezetében viharos lökések is lehetnek.A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 33 fok között várható. Késő estére többnyire 16 és 25 fok közé hűl le a levegő. Ma melegfronti hatásra számíthatunk.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Melyik szervünk szűr meg naponta 180 liternyi folyadékot? Teszteld, mennyit tudsz az emberi testről! Minden szervünk nélkülözhetetlen szerepet játszik szervezetünk működésében, mégis számos meglepő érdekességet kevesen ismernek velük kapcsolatban.
kvíz
Milyen panaszokat okozhat a krónikus álmatlanság? Teszteld tudásodat! Mennyit tudsz az alvászavarok tüneteiről? Válaszolj 11 kérdésünkre, és kiderül!