Számos fajra igaz az a kijelentés, hogy a hímek evolúciós előnyeit nem is olyan könnyű összefoglalni. A University of East Anglia kutatói azt állítják - rájöttek, miért léteznek hímek: azért, hogy biztosítsák a versenyt a nőstények számára, ugyanis ennek hatására marad egészséges egy faj. Erről szóló tanulmányukat a Nature szakfolyóiratban publikálták.
Az állatvilágban csigáknál, ízeltlábúaknál, hüllőknél, de még a cápáknál, illetve ezek egyes fajainál is ismert a parthenogenesis, azaz a szűznemzés jelensége. Nincs szükség itt hímekre, az embrió ugyanis egy megtermékenyítetlen petesejtből fejlődik ki. Ezzel sokkal több utódot lehet a világra hozni, miért van akkor mégis szükség a spermiumokra ? Matt Gage professzor, a University of East Anglia kutatóprofesszora azt állítja: az állatvilágban a szűznemzés ritka jelenség, és ennek is megvan a maga oka.
A professzor szerint a férfiak (illetve a hímek) az úgynevezett szexuális szelekció jelenségével biztosítják fajuk egészségét és fennmaradását: a legrátermettebb hímek szaporodnak a nőstényekkel és az ő génjeik öröklődnek tovább. Ez magyarázza azt is, hogy miért "vállalják be" a fajok a nagy kockázattal járó szexet és ennek következményeit is annak ellenére, hogy csak az utódok fele képes a további utódnemzésre is.
A párválasztási folyamat ugyanis kikoptatja egy fajból a káros genetikai mutációkat és biztosítja a hosszútávú túlélést. A tanulmányt egy mintegy tíz évig tartó kísérlet előzte meg, amelyben a gyakori Tribolium lisztbogarakat tenyésztették és vizsgálták laboratóriumi körülmények között: azt figyelték, hogy a bogarak különböző csoportjai között milyen intenzitással folyik a szexuális szelekció.
Voltak olyan csoportok, ahol 90 hím jutott 10 nőstényre, de volt olyan is, ahol csak egy hím és egy nőstény került egymás mellé. 50 generáció megszületését követően a kutatók megvizsgálták a különböző populációk genetikai egészségét és a következőt tapasztalták: ahol erősebb volt a szexuális szelekció, ott jobb volt a közösség genetikai egészsége a beltenyészet ellenére is. A gyenge vagy nem létező szexuális szelekció viszont rosszabb genetikai egészséghez vezetett: olyannyira, hogy a gyengébb populációk 10 generáción belül kihaltak.
Gage professzor hozzátette: szex nélkül a káros gének fertőzhetik a későbbi generációk életét, minden egyes generáció gyakorlatilag közelebb kerül a kihaláshoz ennek révén. A szex tehát biztosítja azt, hogy fajunk az elkövetkező évezredekben is a lehető legjobban éljen túl.
