A Yale Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, vajon gondolataink és elvárásaink egy étel fogyasztása közben befolyásolják-e annak valódi tápértékét. Ennek kiderítésére az éhségre adott válaszként a gyomorban termelt grelin hormon szintjét mérték.
Amikor a vérben magas az "éhséghormon", a grelin szintje, jeleket küld az agyba, hogy tudassa velünk, táplálékra van szükségünk. Evés közben a grelin szintje csökken, ami az étvágyat is csökkenti, és teltségérzést vált ki.
A kutatók kísérletükhöz 46 normál testsúlyú vagy enyhén túlsúlyos alanyokat toboroztak, akiknek azt mondták, hogy két új tejturmixot tesztelnek: az egyiket magas zsírtartalmú, 620 kalóriás "kényeztető" shake-nek, a másikat zsírszegény, 140 kalóriás "diétás" shake-nek nevezték. Az volt a beugratás, hogy mindkettő ugyanaz a 380 kalóriás vaníliás tejturmix volt, különböző csomagolásban.
Bár a résztvevők gondolatban konstatálták fogyasztása előtt, hogy a diétás turmix egészségesebb, a testük másról tanúskodott. A grelinszintjük változatlan vagy enyhén magasabb volt kóstolása közben, ami arra utal, hogy fiziológiailag nem voltak elégedettek az itallal. Ezzel szemben az ínycsiklandó tejturmix kóstolása előtt a grelinszint megugrott, és megízlelése után meredeken zuhanni kezdett, ami azt jelzi, hogy jobban kívánták az italt, utána pedig elégedettebbek voltak. Az volt viszont az érdekes, hogy az éhség szintje mindkét esetben alig változott ivás után, pedig a grelinszint zuhanásának az éhség szintjének csökkenésével kellene járnia.
A kutatók azt várták, hogy a diétás turmix fogyasztása a grelinszint meredekebb csökkenését eredményezi, valójában azonban éppen az ellenkezője történt.
"A diétás vagy önmegtartóztató élelmiszerekkel kapcsolatos elvárásaink és gondolataink befolyásolják testünk fiziológiai reakcióját, ami ellensúlyozza a diétázásra fordított erőfeszítéseinket" - állítja Alia Crum, a Health Psychology online kiadásában megjelent tanulmány szerzője.
Crum szerint az embereknek továbbra is dolgozniuk kell azért, hogy egészségesebben étkezzenek, ezt azonban úgy kell tenniük, hogy közben úgy érezzék, nem tartóztatják meg magukat és nem vonnak meg maguktól valamit. Vagyis abban kell hinni, hogy az élelmiszer elegendő lesz ahhoz, hogy kielégítse táplálkozási és éhségigényünket. Ebből kiindulva az egészséges jellemzőiket hangsúlyozó egészségtelen élelmiszerek (pl. a csokoládébevonatú müzliszeletek) duplán károsak. Egyrészt a felirataik pontatlanok és félrevezetők, másrészt az emberek élelmiszerrel kapcsolatos érzékelését és a szervezet rá adott válaszát is befolyásolja.
