Megtalálták az ész génjét - sok betegen segíthet

A Nature Neuroscience folyóiratban megjelent tanulmány, amelyet a londoni Imperial College kutatói jegyeznek, beszámol két géncsoport (M1 és M3) felfedezéséről, amelyek befolyásolhatják az emberi megismerést, azaz az olyan emberi funkciókat, mint a memória, a figyelem, a feldolgozási sebesség, az érvelés és a végrehajtó funkciók. Az M1 és M3 gének százait tartalmazza, de a kutatók úgy vélik, hogy ezek mind egy „mester” kapcsoló által vezéreltek. A kutatások még gyerekcipőben járnak, de a szerzők végső célja, hogy megtalálják ezeket a kapcsolókat és megpróbálják kontrollálni őket.

„Az a legizgalmasabb ebben a kutatásban, hogy ezek a gének valószínűleg közös szabályozás alatt állnak, ami azt jelenti, hogy potenciálisan manipulálni tudunk egy egész sor gént, amelyek tevékenysége az emberi intelligenciához kapcsolódik” – közölte a tanulmány vezető szerzője, Dr. Michael Johnson. Szerinte a kutatás azt mutatja, hogy ha lehetséges lenne dolgozni ezekkel a génekkel, akkor módosíthatnák az intelligenciát , bár ez egyelőre csak elméleti lehetőség.

Az intelligencia standard mértékegységének tartott intelligenciahányados (IQ) nem határozza meg pontosan az emberek intelligenciaszintjét - derítették ki kutatók csaknem 100 ezer ember teljesítményét elemezve. Kattintson! Ahhoz, hogy megtalálják ezeket az úgynevezett „intelligencia hálózatokat” a kutatócsoport 122 beteg hippocampusából származó mintákat elemzett. A betegek a közelmúltban idegsebészeti beavatkozáson estek át temporális lebenyi epilepszia miatt. A mintákat összehasonlították olyan emberekével, akiknek a kognitív képességei normálisak voltak, s nem volt pszichiátriai vagy neurológiai betegségük. E vizsgálatok alapján szűrték ki a jelzett géncsoportokat, amelyek a kognitív képességekre hatással vannak.

A jó hír ezekben az eredményekben, hogy ha tudjuk, hogy mely gének felelősek agyunkban a kognitív funkciókért, akkor azt is tudjuk, hogy ezek mutációi kognitív diszfunkciót okozhatnak. További kutatások révén egy nap olyan új terápiák születhetnek, amelyek segíthetnek sok millió kognitív zavarral és betegséggel (többek között epilepsziával ) küzdő ember gyógyításában.

Azaz az ész-gének jelentősége orvosi szempontból nem abban lesz, hogy génmanipulációval okosabbá tehetünk embereket (ami egyébként is számos etikai kérdést vetne fel), hanem sokkal inkább abban, hogy sokakat megszabadíthatunk gyötrő betegségektől, amelyek nem csak a betegek, de környezetük számára is súlyos terhet jelentenek.

Forrás: Medical Daily

Ez is érdekelheti

agyműködés

Tompa az agyad? 5 tipp, hogy felpörgesd

DNS

Boldogkői Zsolt molekuláris genetikus: „a génjeinket sokan a sorsszerűséggel azonosítják, a helyzet azonban nem ez”

női ciklus

Megdőlt egy durva tévhit a menstruációról

génszerkesztés

„A genetikai meghatározottság nem végzetes sors” – Falus András a gyógyítás egyik legígéretesebb lehetőségéről