Az emberiség már régóta átfogóan tanulmányozza a vörös bolygót, és ez a következő tíz évben sem lesz másként. A kutatási tervek között szerepel például az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Perseverance marsjárójának kőzetmintagyűjtése a Jezero-kráterben. A NASA továbbá a 2030-as években űrjárművet tervez küldeni a Marsra, hogy a Földre szállítsák az ott gyűjtött mintákat. Japán pedig még az évtized vége előtt űrszondákat akar küldeni a Mars mindkét holdjára, és azokat a mintákkal együtt vissza is hoznák a Földre 2030-ig.
Phobosz és Deimosz lehet a titkok őrzője
A vörös bolygó mindkét holdja - Phobosz és Deimosz - kisebb a Föld holdjánál, illetve azok jóval közelebb is vannak a Marshoz, mint a Hold a bolygónkhoz. Két japán kutató, Hjodo Rjuki és Uszui Tomohiro szerint - mint azt a Science című tudományos folyóiratban megjelent írásukban kifejtik - a Mars felszínének tanulmányozására küldött űrszondák csupán nagyon kis területen tudnak vizsgálódni. Mint írták, olyan ez, mintha egy űreszköz a Szahara közepében landolna: találna ugyan az életre utaló nyomokat, de csak egy töredékét a valóságnak. A szakemberek szerint ezzel szemben egy olyan űrszonda, amely a Mars holdjain vizsgálódna, valószínűleg nagyobb szerencsével járna.
Lemorzsolódott darabokat keresnek
Korábbi kutatások eredményei azt sugallták, hogy a Mars egykor nedves bolygó lehetett. Ugyancsak korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a Marshoz rengeteg aszteroida csapódott az évmilliók alatt. Néhány nagyobb ütközés nyomán a marsi felszín darabjai kilökődtek az űrbe - egy ilyen darabot még a Földön is azonosítottak.
A japán szakemberek szerint a marsi felszín "lemorzsolódott" darabjainak egy része kétségkívül a planéta egyik vagy akár mindkét holdjának felszínén landolhatott. Mivel mindkét hold csaknem teljesen steril környezettel rendelkezik, megőrizhették az ősi élet nyomait rejtő anyagokat - vélik a tudósok.
