Ha megpróbálod a lábujjaidat egyenként mozgatni, valószínűleg azt veszed észre, hogy ez szinte lehetetlen – szemben a kéz ujjaival, amelyeket könnyedén irányítunk egyenként. De vajon miért alakult így? Erre a kérdésre kereste a választ a Live Science antropológusa.
Evolúciós okok
Az ember és főemlős rokona, a csimpánz közel 98,8 százalékban genetikai rokonságot mutat, ők mégis képesek a lábujjaikkal egészen precíz, fogó mozdulatokra, míg mi nem. Ez azért van, mert az emberi láb a két lábon járás fejlődése során úgy változott, hogy elsősorban az egyensúlyt szolgálja, ne pedig a finom mozgásokat. A lábujjak mozgékonysága így háttérbe szorult, míg a kéz és az ujjak a precíziós feladatokhoz – például eszközhasználathoz – igazodva fejlődtek tovább.
Anatómiai magyarázat
A kézben 34 különféle izom található, amelyek külön-külön vagy együtt mozgatják az ujjakat. Ezzel szemben a lábfejben mindössze 29 izom segíti a járást és az egyensúly megtartását, de a négy kisebb lábujj többnyire közös izmokkal és ínakkal kapcsolódik, így egyszerre mozognak, nem különállóan. Egyedül a nagylábujj kivétel, ezt némileg képesek vagyunk külön mozgatni.
Kapcsolódó cikk
Az is befolyásolja ezt a képességünket, hogy a motoros kéregben – az agy azon részén, amely az izmok mozgását irányítja – jóval több idegsejt jut az ujjak finom mozgásának vezérlésére, mint a lábujjakéra. Ez azt jelenti, hogy az agy kevesebb részletgazdag utasítást küld a lábujjaknak, hiszen az evolúció során nem volt rá akkora szükség.
Az tehát, hogy nem tudunk minden lábujjat külön-külön mozgatni, nem hiányosság, hanem az emberi test és agy speciális, járáshoz optimalizált fejlődésének eredménye. A láb elsősorban a stabilitást és a járást szolgálja, míg a kéz — sokkal több izommal és agyi vezérléssel — finom, precíz mozgásokra alakult ki.
