Ennek során csontvelőből vett speciálisan kezelt sejteket egyszerű injekcióval juttatnának be a keringésbe, azok pedig a megfelelő helyen pótolnák a szükséges (elzáródott vagy sérült) ereket.
Az állatkísérletek eredményesek, hamarosan elkezdődhet a klinikai vizsgálat, embereken. A cél, hogy a vérellátástól - és ezáltal a létfontosságú oxigéntől és tápanyagoktól - megfosztott szöveteket minél hamarabb visszakapcsolják a keringésbe. A szívroham során a szív ereinek elzáródása miatt kezdődik meg a szívizom pusztulása. Ma ezeket az ereket sokszor csak szívsebészek tudják pótolni, egy kockázatos bypass-műtéttel. Juan M. Melero-Martinék cikke az új módszerről a Circulation Research: Journal of the American Heart Association júliusi számában jelent meg.
Melero-Martinék az emberi sejtek befogadására alkalmas egereken végezték vizsgálataikat. Az etikai problémák miatt népszerűtlen őssejtek helyett úgynevezett progenitor sejteket használtak fel, melyeket a csontvelőből, illetve a vérből lehet nyerni. Ezek a progenitor sejtek képesek sokféle sejtté átalakulni, a környezetüktől függően. Kétféle progenitor sejtet választottak ki, egyet az ereket bélelő hártya, egyet az érfal stabilitását adó szövet kialakítására. A felnőtt vérből vagy csontvelőből vett kétféle progenitor sejt kísérleteik során teljesen normális, működő érré alakult.
Frankfurtban, a Goethe Egyetemen már végeztek hasonló témájú vizsgálatot embereken. 75 szívrohamon átesett beteget vontak be, és néhányuknak adtak progenitor sejteket tartalmazó injekciót. Az így kezelt betegek szíve jobban működött a többiekénél, állítják a német kutatók. A Harvardon végzett munka a szívinfarktusos betegeken kívül a súlyos sérülteknek is reményt adhat. A cél, hogy mérsékeljék az új erek képződéséhez szükséges jelenlegi 7 napot, lehetőleg 1-2 napra, hiszen keringés nélkül a szövetek gyorsan elpusztulnak.
Forrás:
Medipress hírszolgálat
