Miközben játékos és kapus farkasszemet néz egymással, a lelátón, közvetlenül a pálya mellett és a televíziók előtt is százak szorítanak azért, hogy a labda a hálóban - vagy épp jóval a mellett landoljon. Bár a feladat első pillantásra nem tűnik bonyolultnak, valójában óriási pszichés teher nehezedik a büntetőrúgást elvégző játékosra, így aztán nem ritka esemény, hogy a tizenegyesből végül nem születik gól. Holland kutatók arra vállalkoztak, hogy feltérképezzék, milyen agytevékenységek játszódnak le a labdarúgók fejében, melyek hozzájárulhatnak a büntetőrúgás sikertelen kimeneteléhez - számolt be róla a medicalxpress.com orvosi hírportál.
Más agyi területek aktiválódnak
A Frontiers in Computer Science című folyóiratban is közzétett tanulmány azért is különleges, mert ez volt az első alkalom, hogy a szakemberek a történések valós körülményeik között, a futballpályán végezték el az agyi tevékenységek mérését. Ez alapján kiderült, hogy azoknál a játékosoknál, akik nem találtak a kapuba, a hosszú távú gondolkodásért felelős agyi területek mutattak kiemelkedő aktvitást - vagyis tulajdonképpen túlgondolták a kihagyott büntető következményeit.
"Hogyan lehet az, hogy a focilabdát meccs közben tökéletesen irányító játékosok, akik akár 50 méteres távolságról is képesek a kapuba találni, 11 méterről kihagyják a büntetőt?" - tette fel a kérdést Max Slutter, a Twente Egyetem villamosmérnöki, matematikai és informatikai karának MSc hallgatója, a tanulmány társszerzője, ami a kutatás kiinduló alapjaként szolgált. "Nyilvánvaló, hogy a hatalmas pszichés nyomás szerepet játszik a folyamatban, de miért képes ez azt eredményezni, hogy a játékosok kihagyják a büntetőt? Erre a kérdésre kerestük a választ úgy, hogy egy tizenegyes végrehajtása közben mértük meg a futballisták agyi aktivitását."
Élesben tesztelték a játékosokat
Slutter és munkatársai 22 önkéntes labdarúgót toboroztak, akiknek a büntetőrúgások közben úgynevezett fNIRS (funkcionális közeli infravörös spektroszkóp) technológiával vizsgálták az agyműködésüket. Ehhez egy speciális érzékelőkkel ellátott sapkát kellett viselniük, ami mozgás közbeni is képes rögzíteni az adatokat. A szóban forgó tanulmány ezzel az első lett, amelyik laboratóriumi körülményeken kívül vizsgálta a kihagyott büntetőrúgások hátterét.
A résztvevőknek különböző körülmények között kellett tizenegyeseket rúgniuk: szabadon (úgy, hogy nem állt védő a kapuban), egy barátságos kapus ellen, valamint egy feszült helyzetben, amikor valamilyen nyeremény múlott azon, hogy betalálnak-e, a védő pedig próbálta elterelni a figyelmüket. "Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy azoknak a játékosoknak, akik nyomás alatt is tudtak teljesíteni, a feladatmegoldásért felelős agyi területek aktiválódtak. A motoros kéreg fokozott aktivitása összefüggést mutatott a nyomás alatt végzett teljesítménnyel. Ez logikusnak is tűnik, hiszen a büntetőrúgás elvégzésekor az egyik legfontosabb elem a mozgás" - magyarázta dr. Nattapong Thammasan, az egyetem munkatársa. Ezzel szemben azoknál a futballistáknál, akik hajlamosabbak voltak a szorongásra és gyakrabban hagyták ki a tizenegyeseket, az agy egy másik területe volt aktívabb - a prefrontális kéreg. Ez az agyi régió a hosszú távú gondolkodásért felelős, amiből arra lehet következtetni, hogy a szorongó játékosoknak a büntetőrúgás előtt azon járt az agyuk, hogy milyen következményei lesznek annak, ha nem szereznek gólt, és végül ez rontotta a teljesítményüket.
A kutatók úgy vélik, az fNIRS technológia segítséget nyújthat a profi labdarúgóknak abban, hogy megismerjék, a nagy nyomás hogyan hat az agyműködésükre. Sőt, ennek függvényében akár célirányosan arra is kiképezhetnék magukat, hogy a feszült helyzetekben az agyuk "hasznos" területei aktiválódjanak. Ez a technika természetesen nemcsak a hivatásos sportolóknál járhatna előnyökkel, hanem az olyan, nagyfokú precizitást igénylő szakmákban is, mint amilyen például az agysebészet .
