Így működik a porcok biológiai órája

A porcsejtekben lévő biológiai óra működésére irányuló program, mely az úgynevezett "óragének" szerepét vizsgálják a porcszövet kialakulásának szabályozásában, elnyerte az MTA Prémium posztdoktori kutatói támogatását.

Több biológiai óra ketyeg bennünk

Az élő szervezeteknek, így az embereknek is egy belső, több központból álló biológia óra segít a napi ritmushoz alkalmazkodni: ez igazítja szervezetünk működését a nappalokhoz és éjszakákhoz. Az agy központi órája, a körülbelül 24 órás ritmust diktáló úgynevezett cirkadán óra a legfontosabb, de emellett több biológiai óra ketyeg még bennünk.

Újszerű porcsejtkutatás indul a Debreceni Egyetemen
A porcsejtek óragénjeinek is szerepe van a porckopás kialakulásában

A nagyobb szervek szabályozásában a másodlagos óráknak van szerepük, továbbá minden egyedi sejtben is működik egy sajátos ritmussal bíró molekuláris biológia óra. Matta Csaba, a Debreceni Egyetem kutatója a porcsejtek sajátos biológia óráját és a gének szerepét vizsgálja. "Az óragének belső ritmusának eltérései betegségekhez vezethetnek. Az ízületi gyulladás és a porckopás kialakulásában például a porcsejtek óragénjeinek is van szerepe. Az egészséges porcban megfelelő az óragének ritmicitása, ízületi gyulladásnál viszont vagy egyáltalán nem mutatható ki, vagy ha van is valamilyen ritmusos működés, akkor az kóros. Az viszont egyelőre rejtély, hogy a ritmicitás milyen gének működésének szabályozása révén romlik el, ami aztán a porckopás kialakulásához vezethet" - mondta el az Általános Orvostudományi Kar Anatómia-, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének adjunktusa.

Kulcsfontosságú az új terápiákhoz

Az ízületi porckopás (artrózis) a leggyakoribb és legrégebben ismert ízületi betegség, így világszerte zajlanak a porcszövet elvékonyodásának megállítására, illetve a folyamat visszafordítása irányuló kutatások. A Debreceni Egyetem szakembere viszont egyedi nézőpontból közelít a probléma felé. "Semmilyen adat nincs arról, hogy a porcsejtek biológia órája mikor kezd el működni embrionális korban, és melyek azok az útvonalak, amelyek révén az óra elkezdi szabályozni a porcszövet kialakulását. Ha ezt megértjük, akkor jobban megismerhetjük az érett porcszövet biológiáját, ami kulcsfontosságú az új prevenciós és terápiás módszerek létrehozásához" - magyarázta Matta Csaba.

Állatmodelleken végeztek előkísérleteket

A fiatal tudós "A mechanikai ingerek szerepe a differenciálódó porcsejtek biológiai órájára" című pályázatával júniusban elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Prémium posztdoktori kutatói programjának hároméves támogatását. A rövidesen induló kutatáshoz állatmodelleken végeztek előkísérleteket. Megtermékenyített tyúktojásokat néhány napon keresztül inkubátorban keltettek, átvilágítással ellenőrizték, elkezdek-e fejlődni az embriók, majd azok végtagkezdeményeiből izolálták a fejlődő vázrendszer kialakításáért felelős sejteket. "Kiderült, hogy amikor a porcelőfutársejtből az érett porcállományt termelő porcsejt kialakul, akkor még nincs konkrét biológiai óraműködés, nem indult be a ritmicitás" - ismertette az eddigi megfigyeléseket Matta Csaba.

Kulcsfontosságú a magzati mozgás

A tudósok körében már ismert, hogy a magzati mozgásoknak, a mechanikai ingereknek egy nagyon fontos, de egy eddig alig ismert mechanizmus révén kulcsfontosságú szerepük van az egészséges porcszövet és az ízületek kialakulásában, a szakember ezért következő lépésként azt szeretné megvizsgálni, hogy a mechanikai ingerlés beindítja-e az óragének ritmikus működését, és ha igen, akkor hogyan. Emellett arra is kíváncsi, hogy a mechanikai ingerlés erősségének és a ritmicitásának változtatásával lehet-e módosítani az óra működését, illetve mindez molekuláris szinten hogyan befolyásolja a porcszövet kialakulása szempontjából fontos útvonalakat, valamint a képződő porc állományát az óragének működésének tükrében. Matta Csaba abban bízik, hogy sikerül olyan válaszokat találnia, amelyek előremozdíthatják és eredményesebbé tehetik az egyelőre kevéssé sikeres, ám ígéretes ízületi őssejtkezeléseket.

Népszerűbbé válhatnak az óragénekkel kapcsolatos kutatások A porcszövet biológiájában az óragénekkel eddig alig foglalkoztak a tudósok, a Debreceni Egyetem kutatója így élen jár a szakterületen, vizsgálatai és eredményi pedig úttörők lehetnek. A jövőben egyébként az óragénekkel kapcsolatos kutatások egyre népszerűbbé válhatnak, mivel 2017-ben az orvostudományi és élettani Nobel-díjat az a három tudós kapta, akik feltérképezték a biológia óra működési mechanizmusának molekuláris alapjait.

Forrás: Debreceni Egyetem Sajtóiroda

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +25, +33 °C
Minimum: +14, +21 °C

Változóan felhős lesz az ég, záporok és zivatarok is kialakulhatnak szórványosan. Élénk, erős lökésekkel kísért északi szél mellett 25, 33 fokot mérhetünk a legmelegebb órákban. Vasárnap kezdetben még hidegfronti hatás várható, majd a front mögött is jelentkezhetnek görcsös panaszok, többek között hasi görcsök is. A fejfájás egész nap jellemző lehet, a szeles tájakon pedig erősebben jelentkezhetnek a tünetek. Zivatarokban romolhat az asztmások állapota. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)