Így menthetnénk meg a méheket

Újfajta mezőgazdasági stratégiát javasol a méhek és egyéb beporzók populációi hanyatlásának megállítására egy kutatócsoport, amely elképzeléseit a gyakorlatban is sikerre vitte Üzbegisztánban és Marokkóban.

Stefanie Christmann, a száraz térségek mezőgazdasági kutatásai nemzetközi központjának kutatója az egyiptomi Sarm-es-Sejkben folyó ENSZ biodiverzitási konferencián fogja bemutatni új, gazdabarát mezőgazdasági gyakorlatának eredményeit, amelyek arról tanúskodnak, hogy a termőföldek egynegyedének virágzó növényekkel - fűszerekkel, takarmánynövényekkel - való benépesítése nemcsak a gazdák bevételét növeli jelentősen, hanem gazdagítja a biodiverzitást is. Az ENSZ-konferencián már folyik a vita a méhek és egyéb beporzókra vonatkozó új irányelvekről, amelyek között szerepel a rovarirtók használatának csökkentése, fokozatos kivezetése. Christmann tanulmánya szerint ezt meg lehet valósítani oly módon, hogy a gazdák ne szenvedjenek anyagi károsodást és terméskiesést.

Jelentős hanyatlásnak indultak a beporzópopulációk világszerte
Jelentős hanyatlásnak indultak a beporzópopulációk világszerte

Egyre fogynak a méhek

A változás szükségessége nyilvánvaló: az élelmiszernövények több mint 80 százalékának szüksége van a beporzásra, ám az elmúlt években jelentős hanyatlásnak indultak a beporzópopulációk világszerte. Németországban 75 százalékkal, Puerto Ricóban még nagyobb arányban csökkentek a populációk az elmúlt 25 évben. A kormányok különböző módon reagáltak erre, az Európai Unió tagállamaiban például betiltották a széles körben használt neonikotinoid hatóanyagú rovarölőket, míg Brazíliában, a világ egyik legnagyobb élelmiszer-exportáló államában feloldották a rovarirtók használatát.   

A megoldás egyszerűbb, mint gondolnánk

Christmann öt éven át tette próbára "alternatív beporzókkal való gazdálkodás" nevű gyakorlatát. Ennek lényege, hogy a termőföldeken minden negyedik művelt sávban virágzó növényeket neveltek. A beporzók megtelepedését pedig segítették például oly módon, hogy a földben fészkelő méheknek öreg fákat helyeztek el vagy üreget vájtak a földbe. A közelben napraforgót is vetettek egyfajta szélfogóként. "Még a legszegényebb országban is meg lehet ezt valósítani. Nem kell hozzá semmilyen felszerelés, technológia, csak a vetőmagokba kell befektetni. Nagyon könnyű. Akár egy mobiltelefonon továbbított képekkel be lehet mutatni, hogyan kell csinálni" - véli a kutató.


A tiszta monokulturális földekkel szemben ez a gyakorlat meglepő eredményeket hozott a gazdáknak és növelte a térség biodiverzitását. A termőnövényeket jóval hatékonyabban porozták be a méhek, kevesebb volt a kártevő, továbbá mennyiségben és minőségben is növekedett a termés. 

Mikor veszélyes a rovarcsípés? Részletekért kattintson!

Négy különféle klímájú területen végezték el a próbát, és mindenhol növekedett a gazdák bevétele. A legnagyobb növekedést a félsivatagi területen érték el, ahol a tök terméshozama 561 százalékkal, a padlizsáné 364, a disznóbabé 177 százalékkal, a dinnyéé 56 százalékkal nőtt. A csapadékosabb térségekben a paradicsomtermés megduplázódott, apadlizsán250 százalékkal nőtt. A hegyvidékeken a cukkinitermés háromszoros lett, a töké megduplázódott.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+13, +18 °C
Minimum:
+5, +10 °C

Délelőtt sokfelé felszakadozik a felhőzet, a déli területeken lehetnek felhősebb tájak.

Egészséget befolyásoló hatások:
N/A

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag