Ki ne hallott volna a furcsa külsejű – nagyfejű, vastag csőrű, vaskos lábú – röpképtelen madárról, a dodóról? Az egykor Mauritiuson élő madárfaj pusztulását az ember közelsége okozta: természetes élőhelyük és fészkeik pusztítása, az embertől egyáltalán nem félő egyedek befogása a dodó 17. század végi kihalásához vezetett.
Egy tudóscsapat most azt tűzte ki célul, hogy DNS-szekvenálás, a génszerkesztési technológia és a szintetikus biológia segítségével “feltámasztja” a dodót - számol be a merész kezdeményezésről a CNN.
Nagyratörő tervek
Beth Shapiro, a Kaliforniai Egyetem ökológia és evolúcióbiológia professzora kollégájával, Ben Lamm technológiai vállalkozóval és George Church-csel, a Harvard Medical School genetikusával a Colossal Bioscience biotechnológiai és géntechnológiai start-up égisze alatt látott neki a munkának. Shapiro az első, kulcsfontosságú lépésen már túl van: elvégezte a dodó genomjának teljes szekvenálását, dodómaradványokból kinyert ősi DNS-felhasználásával.
Ezután következik a galambfélék családjába tartozott dodó genetikai információinak összehasonlítása legközelebbi madárrokonaiéval, a ma is élő nikobári galambéval és a szintén kihalt Rodrigues-i szoliteréval. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a kutatók leszűkítsék, a genom mely mutációi "teszik dodóvá a dodót" - idézte a CNN Shapirót. A következő lépés lényegesen nagyobb kihívást jelent: a nikobári galamb sejtjeinek programozása a kihalt faj DNS-ével.
A kutatók hangsúlyozzák: még ha sikerrel is járnak, akkor sem a négy évszázada élt dodó "másolatát" hozzák létre, hanem egy módosított, "hibrid változatot" - írja a CNN. Shapiro szerint a siker lehetővé tenné a tudósok számára, hogy segítsenek megvédeni a kipusztulásra ítélt fajokat.
