Így támasztanák fel az évszázadokkal ezelőtt kihalt dodót

A DNS-szekvenálás és a szintetikus biológia fejlődése olyan elképesztő tudományos lehetőségeket rejt, amelyekről korábban csak álmodtak a tudósok. Egy nemzetközi csapat most azt tervezi, hogy életre kelti a 17. században kihalt madárfajt, a dodót.

Ki ne hallott volna a furcsa külsejű – nagyfejű, vastag csőrű, vaskos lábú – röpképtelen madárról, a dodóról? Az egykor Mauritiuson élő madárfaj pusztulását az ember közelsége okozta: természetes élőhelyük és fészkeik pusztítása, az embertől egyáltalán nem félő egyedek befogása a dodó 17. század végi kihalásához vezetett.

dodó
Régóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a tudomány segítségével megismerhetjük-e évszázadokkal ezelőtt kihalt fajok egyedeit. Fotó: Getty images

Egy tudóscsapat most azt tűzte ki célul, hogy DNS-szekvenálás, a génszerkesztési technológia és a szintetikus biológia segítségével “feltámasztja” a dodót - számol be a merész kezdeményezésről a CNN.

Nagyratörő tervek

Beth Shapiro, a Kaliforniai Egyetem ökológia és evolúcióbiológia professzora kollégájával, Ben Lamm technológiai vállalkozóval és George Church-csel, a Harvard Medical School genetikusával a Colossal Bioscience biotechnológiai és géntechnológiai start-up égisze alatt látott neki a munkának. Shapiro az első, kulcsfontosságú lépésen már túl van: elvégezte a dodó genomjának teljes szekvenálását, dodómaradványokból kinyert ősi DNS-felhasználásával.

Ezután következik a galambfélék családjába tartozott dodó genetikai információinak összehasonlítása legközelebbi madárrokonaiéval, a ma is élő nikobári galambéval és a szintén kihalt Rodrigues-i szoliteréval. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a kutatók leszűkítsék, a genom mely mutációi "teszik dodóvá a dodót" - idézte a CNN Shapirót. A következő lépés lényegesen nagyobb kihívást jelent: a nikobári galamb sejtjeinek programozása a kihalt faj DNS-ével. 

A kutatók hangsúlyozzák: még ha sikerrel is járnak, akkor sem a négy évszázada élt dodó "másolatát" hozzák létre, hanem egy módosított, "hibrid változatot" - írja a CNN. Shapiro szerint a siker lehetővé tenné a tudósok számára, hogy segítsenek megvédeni a kipusztulásra ítélt fajokat. 

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +8 °C
Minimum: +3 °C

Nagyrészt felhős, többfelé párás időre számíthatunk, de délutántól már határozottabban szakadozhat, csökkenhet a felhőzet. Hazánk délkeleti felén egyre többfelé várható eső, záporeső. A déli, délkeleti szél elsősorban az Észak-Dunántúlon és a délkeleti tájakon időnként megélénkül, majd délutántól északnyugatira fordul, ezzel együtt mindenütt mérséklődik a légmozgás.A maximum jórészt 6 és 12 fok között várható, ennél hidegebb az Északi-középhegységben és néhol az északnyugati határvidéken lehet.Késő este 0, +8 fok valószínű. Hétfőn egy gyenge hidegfront alakítja időjárásunkat és az orvosmeteorológiai helyzetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!