Hazug egészségügyi információk: így ismerhetjük fel az átverést

Tényleg elég, ha valaki véletlenszerűen egymás mellé pakolja a "rák", a "gonosz gyógyszerlobbi", a "csodaszer" és a "hazug orvosok", kifejezéseket, és máris ezrek osztják meg az interneten az írást? Gigantikus hosszúságú összeállítás következik.

Ember a talpán, aki a neten keringő féligazságokat, akár B17-injekciót keresnek a szülei, és közben tudja-e, hogy a B17 alkalmazásával még soha, egy daganatos beteg esetében sem tapasztaltak javulást, a túlélőknél viszont a daganatok növekedését, számos betegnél pedig a cianidmérgezés tüneteit észlelték?

Internetes álhír vagy kacsa, ami lánclevél formájában terjed, és felszólítja olvasóját, hogy küldje tovább másoknak is, hogy az értékesnek titulált információ minél több emberhez eljuthasson. Újabban népszerűek a képformátumban terjedő anyagok, melyeket egy kattintás megosztani a közösség oldalakon.Rossz hírünk van azoknak, akik válogatás nélkül mindent továbbítanak, elhisznek és terjesztenek: a világhálón vagy a postafiókunkban, esetleg a Facebook-megosztások között olvasható információk ugyanis az esetek igen magas százalékában megbízhatatlan forrásból származnak, és a bennük olvasható tanácsok olykor még ártalmasak is.

Ezúttal az interneten keringő körlevelek, hoaxok, tévhitek leleplezésében segítünk, és végigvesszük azokat a pontokat, amelyeket vizsgálva megbukhat egy-egy egészségügyi tartalom.

Kitől kaptuk?

Ha a levélben tucatnyi korábbi címzettet látunk, illetve számtalan továbbításra utaló jelet (FWD, forward, továbbított kifejezések a levélben vagy annak címében), máris éljünk a gyanúperrel, hogy egy régi levél került hozzánk. Nem ritka ugyanis, hogy egy-egy levél, Power Point vetítés évekig, évtizedekig jár körbe az interneten, azaz nemcsak idejétmúlt, de valószínű, hogyha tévhitekkel tűzdelt, már több oldalon is foglalkoztak vele, ahol adott esetben megkérdőjelezték valóságtartalmát. Mindig ellenőrizzük!

Vissza tudjuk-e fejteni, hogy ki volt a levél eredeti szerzője? Utal-e valakire a szöveg? Ha igen, keressünk rá az interneten, valós személy-e! Orvosként vagy újságíróként, esetleg természetgyógyászként aposztrofálja magát? A kereső nagy segítség lehet, már ha ki akarjuk deríteni, valós személyről van-e szó. Blogger írta, és erre utal is a szöveg? Ettől még nem biztos, hogy a téma avatott szakértőjéről van szó! Ellenőrizze, ki bújik meg a nickneve (internetes beceneve) mögött! Keressen rá, nézzen utána állítólagos blogjának, kutassa fel a közösségi portálok valamelyikén! Csak a saját oldalán szakértő vagy máshol is dedikált szakemberként tartják számon? Van neve a szakmájában? Mi a végzettsége, vannak publikációi, színvonalas oldalakon is publikál? Ha fizetős termékek, szolgáltatások legfőbb kereskedője, esetleg a "gonosz orvosok/gyógyszergyárak" gondoltok mentén szerveződnek üzenetei, legyünk szkeptikusak a dolog valóságtartalmát illetően.

A tartalom

A levél helyesírása rendben van, vagy esetleg van benne helyesírási hiba, gyanús félrefordítás, ami első olvasatra feltűnik? Ennek oka, hogy sokszor internetes fordítóprogramokkal magyarítják az eredetileg jobbára angol nyelvű írást, majd nyelvi lektorálás nélkül indítják hódító útjára a magyar verziót. Legyünk szkeptikusak ezekkel kapcsolatban: ha nyelvtudás birtokában rábukkanunk az eredeti írásra, könnyen ellenőrizhetjük, hogy milyen jellegű írás került hozzánk. Az angolul jól beszélőknek például óriási segítség a http://kodpiszkalo.blog.hu oldal is, bár ezek nem képeznek akkora adatbázist, mint az említett oldal.

Szakzsargonnal tűzdelt a szöveg? Egy újabb pont, ami a laikus olvasót meggyőzheti egy amúgy ködös tartalmú írás "valóságtartalma" felől.

Hatásvadász képek, rémhírek

Biztosan továbbküldi az ember azt a levelet, amiben hatásvadász, esetleg szívhez szóló, bizonyos gyártók, bizonyos termékeit ócsároló illusztrációk is helyet kapnak, akár precíznek tűnő feliratok kíséretében. A szép illusztráció a kemoterápiánál is tízezerszer hatékonyabb citromról, vagy egy veszélyesnek kikiáltott termék fotója önmagában nem garancia arra, hogy igaz a levél tartalma. A rémhírterjesztés és a fogyasztók hergelése valósabb motivációja lehetett a levél eredeti szerzőjének. Fontos, hogy a "semmihez sem értő" vagy "információkat szándékosan visszatartó" orvosok/gyártók, illetve a gyakran emlegetett gyógyszermaffia/gyógyszerlobbi elleni uszítás szintén gyakori téma az ilyen írásokban. Ne hagyjuk, hogy első olvasatra levegyenek a lábunkról!

Hasonló óvatossággal kezeljük az empátiánkra építő, sokszor képpel együtt terjedő véradós ("XY-nak ritka vérre van szüksége az életmentő operációhoz") és pénzgyűjtős megosztásokat ("külföldi kezelésre viszik a gyermeket", vér beszerzése a Vérellátó feladata, a nagy informatikai cégek sosem fizettek a továbbküldésért, és a pénz nem fog gyűlni attól a kisgyerekek külföldi őssejtkezelésére, ha több ezer lájkot nyomnak egy fotóra a gyanútlan felhasználók.

Ha valamilyen élelmiszer-biztonsági szabályt, rettegett összetevőket emleget a nálunk landolt levél, ne hagyjuk el a józan eszünket: az élelmiszer-biztonsági szabályok ugyanis – bármilyen hihetetlen - a multikra is vonatkoznak, sőt ezek szigorú minőségbiztosítási rendszereket és higiéniai előírásokat követnek. A boltok polcain csak olyan élelmiszert találunk, amelyek megfelelnek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak, vagyis csak biztonságos alapanyagokat tartalmaznak, és amelyeken az érvényes jogszabályok szerint korrekt módon fel is tüntetik ezeket az összetevőket. Az természetesen vitathatatlan, hogyléteznek olyan összetevők, amelyek ajánljuk egyszerű keresőnket!

Álbizonyítékok, "kamukutatások", ferdítések, sarlatánok

Azt olvassuk, hogy orvosok által bizonyított kutatásról van szó? Netán megnevezi a kutatás vezetőjét és azt a kórházat, intézményt is, ahol a szigorú körülmények között zajló vizsgálatokra sor került? Ez már kedvező jel, a teljes bizonyosság pedig csak néhány kattintásnyira van: a netes kereső azonnal lebuktatja a szerzőt, ha nem létező kutatásról van szó, esetleg csak utólag odabiggyesztett "dr" titulusról.

Az sem biztos, hogy igazol egy információt, ha a továbbított, megosztott üzenetben az áll, valamelyik újságban publikálták az eredményeket, vagy valamely híres egyetem bocsátotta ki a közleményt. Ezeknek az állításoknak is nézzünk alaposa utána, hiszen tipikusan olyan hívószavak, melyektől elvész a gyanúnk. Jó példa erre az a levél is, melyből kiderül, megvan a rák ellenszere. Az írásban hivatkoznak egy újságra, hiszen ez kell a hitelességhez - kivéve akkor, ha kis kutatással kiderül, nem orvosi vagy más szakmai lapról van szó esetünkben (Listin Diario), hanem egy mezei napilapról, amely a Dominikai köztársaságban jelenik meg, és még csak nem is a mainstream (vezető) médiumok egyike.

A nép azonban nemcsak az orvosok szavát issza, hanem a gyógynövényszakértőkét, népi gyógyászokét is. Mára azonban biztosnak hitt szerzők, források sem biztosak: egyre-másra derül ki, hogy bizony káros információktól hemzsegő írások kelnek útra!

Ha a hivatkozott kutatásnak nyomára bukkanunk valamely prominens lapban, az már jó jel. Azonban megesik az is, hogy a körlevélben egy-egy tudományos állítást kiragadnak az eredeti szövegkörnyezetből, és más jelentést nyer. Jó példa erre a mikrohullámú sütőt kárhoztató írás, melyről dr. Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának Farmakognóziai Intézetében dolgozó egyetemi adjunktusa rántja le a leplet.

A gyógynövények se mindenhatóak

Nem minden gyógynövény, amiről az interneten azt állítják - lehetne akár ez is a mottónk, amikor ehhez a ponthoz érkezünk. Bármennyire is szeretnénk például elhinni, hogy a parlagfű gyógynövény, ettől még nem az, és ezt a szakemberek nem győzik különböző platformokon az emberek tudására hozni.

"A neten terjedő és továbbított tudományos kutatásokat az átlagember nem tudja megfelelően értelmezni, helyén kezelni. Érdemes belegondolni például abba, hogy az, ha egy gyógynövény hatóanyagról valamit kimutatnak, nem jelenti azt, hogy az azt tartalmazó gyógynövénynek is ugyanaz lesz a hatása. Így hiába igazolja egy kutatás azt, hogy például a kamillában lévő apigenin megakadályozza, hogy az emlődaganatos sejtek sokkal tovább élhessenek, mint a normális sejtek, gátolja terjedésüket, és érzékenyebbé teszi őket a gyógyszeres kezeléssel szemben. Ezt a hírt gyakorlatilag minden lap a kamilla rákellenes hatásaként tálalta, pedig szó sincs arról, hogy a kamillatea ilyesmire jó lenne. Lehet, hogy a kamilla egyik nem illékony hatóanyaga jó egy konkrét betegségre valamilyen dózisban, de pusztán a gyógynövény fogyasztásával úgysem tudjuk azt a dózist bevinni" - emeli ki a legfontosabb tudnivalót a laikus, gyógynövénykedvelő olvasóknak Szabó Emese újságíró, a HáziPatika.com állandó szerzője, aki okleveles kertészmérnökként végzett gyógy- és aromanövény szakon. A szakember ebből kiindulva óvva int attól bárkit is, hogy az ilyen típusú kutatásokat olvasva elkezdje magát - példánkból kiindulva - daganatos betegként kamillateával kúrálni.

Pedig pontosan az ilyen kutatási eredmények sarkításával születnek a legnépszerűbb körlevelek, és indulnak hódító útjukra a mindenre jó csodanövények. Legyen mindig gyanús, ha valamelyik ismert gyógynövényünkről az terjed, gyógyítja a rákot és az allergiát, csak úgy, mint a cukor- vagy a magasvérnyomás-betegséget: ha így lenne, akkor biztosak lehetnénk benne, hogy a gyógyszeripar már lecsapott volna rá, és forgalomban lenne a drágábban előállítható és alkalmazható (szintetikus) szerek helyett.

Néha nem árt gondolkodni!

A legtöbb hoax éppen csak annyira sántít, hogy ha ép ésszel még 5 percet szánunk az értelmezésére, kiderül, van benne legalább egy logikai bukfenc. Jó példa erre a kullancsok vs. foszforos gyufával történő eltávolítás, mely körlevelet elsők között cáfoltunk meg a magyar médiában. A dolog már minimális elsősegély-ismereteink miatt is gyanús (ti. kullancsot kullancskanállal távolítunk el, nem olajjal vagy más népi módszerrel), de egy gyors telefon azonnal igazolta is gyanúnkat, a kullancs foszforimádatáról ugyanis sehol sem szól a szakirodalom, azaz az érintett bőrfelülethez gyufát érintve nem fog szépen kimászni belőlünk a vérszívó. De hol itt a logikai bukfenc? Ott, hogy ma már nem is gyártanak foszforos gyufát, tehát ha igaz is lenne a híresztelés, akkor sem mászna rá át egy rovar sem.

Hasonlóan józan észjárást kíván a köznyelvben csak "mentős körlevélként" aposztrofált írás, mely arra buzdít, a vészhelyzet esetén értesítendők neve elé írjuk be telefonunkba az ICE (In Case of Emergency, "vész esetén") rövidítést, mert ebből tudni fogják a mentők, kit hívjanak, ha bajba kerülünk. A körlevél kapcsán megkerestük anno az OMSZ-t, és Győrfi Pál rögtön igazolta is gyanúnkat, jelesül, hogy egy baleset helyszínén mentést végezve a mentősök nem foglalkoznak a távollévők informálásával, mert az a rendőrség, illetve a kezelést végző kórház feladata. A levél azóta is kering, pedig az okostelefonok térhódítása óta még a képernyőzár problematikája is adott, melynek ismerete nélkül a földi halandó be sem jut más telefonjának névjegyzékébe.

Mielőtt továbbküldjük...

...keressünk rá prominens egészségügyi szájtokon, van-e a hírnek valós alapja, amit éppen másokkal készülünk megosztani, használjuk a legmegbízhatóbb szervezetek keresőit, adatbázisait a tájékozódáshoz (OÉTI, MDOSZ, ÁNTSZ stb.), vagy kérdezzünk meg egy a szakmában dolgozó ismerőst, háziorvosunkat! Semmit ne osszunk meg gondolkozás nélkül, de még úgy sem, hogy az első két mondaton felbuzdulunk, és kattintunk a megosztásra, továbbküldésre, mert lehet, hogy a körlevél további bekezdéseiben jócskán akad olyan gondolat, amivel valójában nem is értünk egyet.

Ha tovább is küldünk bármit, mert minden szűrőnkön átmegy, sose úgy továbbítsuk, hogy az e-mailcímek mindenki számára láthatóak legyenek. Ha eleve úgy kaptuk, hogy tekintélyes mennyiségű címzett neve és elérhetősége olvasható a levél elején, ezeket töröljük, akár az előzményekre utaló érzékeny információkat. A "titkos másolat" gomb egymás elől is elrejtheti a címzetteket, illetve az adatvédelmi szabályoknak is eleget teszünk, mert sosem lehet tudni, kinél landol aztán a tetemes címzettlista, és talán egy ilyen továbbküldős lánclevélnek köszönhetjük, hogy postafiókunkat elkezdik egyszeriben elárasztani a kéretlen levelek (spam).

Itt kell megjegyeznünk, hogy az sem mindig rossz, ha legalább az utolsó továbbítás címzettjeivel szembesülünk: a "Válasz minden címzettnek" gombra kattintva ugyanis mindenkinek vissza tudjuk küldeni az általunk felkutatott, a levelet cáfoló írás linkjét. Ne számítsunk azonban arra, hogy a valós információkat tartalmazó válaszlevelünket ugyanilyen lelkesedéssel továbbítják a címzettek. Feladni azonban nem érdemes, de tény, hogy az interneten mindez heroikus küzdelemnek számít. Mi például, itt a HáziPatika.com-on hétről hétre igyekszünk rendületlenül elejét venni a szakmaiatlan írásoknak - csak magunkat ajánlom.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32, +37 °C
Minimum: +14, +22 °C

Sok napsütésre készülhetünk, néhol kialakulhat zápor, zivatar. Élénk északias szél mellett 32, 37 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Hétfőn erős kánikula várható, front nem érkezik. Többeknél felléphetnek alvásproblémák, napközben pedig gyakori lehet a fáradékonyság és a dekoncentráltság. A tűző nap kerülendő, fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata. Egyre többeknél emésztési problémák jelentkezhetnek, a puffadás lehet a leggyakoribb. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)