A PAB a lábszár és a medence artériájának szűkülete következtében alakul ki. A szakértők azt már eddig is tudták, hogy a depresszió megnöveli a szívartériák szűkületének kockázatát, a PAB-vel való összefüggését azonban korábban nem bizonyították.
A mostani tanulmányban a San Franciscói Kalifornia Egyetem kutatói Marlene Grenon vezetésével több mint ezer férfi és nő adatait vizsgálta, körülbelül hétéves utánkövetéssel.
A kutatás kezdetén a PAB a depresszióban szenvedő résztvevők 12 százalékában, és a depresszióban nem szenvedők 7 százalékában volt jelen. A hétéves utánkövetés során a perifériás artériás betegséggel összefüggő események a depressziósok 9, és a nem depressziósok 6 százalékában fordultak elő.
Dr. Lawrence Phillipset, a New York-i Egyetem Langone Orvosi Központjának szakértőjét nem lepték meg az eredmények. Phillips szerint az eredmények ismét arra hívják fel a figyelmet, hogy minden betegben szűrni kell a depresszió jeleit és tüneteit. A depresszió agresszív kezelésével javítani lehet a módosítható kockázati tényezőket, és csökkenteni lehet mind a szívkoszorúér-betegség, mind a perifériás artériás betegség kialakulásának valószínűségét.
A szakértő ennek ellenére úgy véli, további kutatásokra lesz szükség a depresszió és a PAB összefüggésének tisztázására. "A perifériás artériás betegségnek több kockázati tényezője is van, többek között a dohányzás és a magas vérnyomás. Mivel ezeket nem zárták ki a kutatásban, nem lehet megmondani, hogy a depresszió jelenléte önállóan befolyásolja-e a PAB-t, vagy esetleg a PAB megnövekedett valószínűségét valamelyik másik kockázati tényező okozta" - véli Phillips.
A kutatás eredményeit az Amerikai Szív Társaság chicagói konferenciáján tették közzé.
