Az MTA és az ELTE közös Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoportja szerint a megoldást mindannyian magunkban hordozzuk: a gének ugyanis öröklődésük során magukban hordozzák családfáikat - írja az infostart.hu .
"Az élet mai sokféleségét végignézve és ezeket összehasonlítva ősi fosszíliákkal, maradványokkal tudjuk rekonstruálni, hogy mi történhetett" - fogalmazott Szöllősi Gergely János, a kutatócsoport vezetője az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában. "A probléma az, hogy fosszíliák csak körülbelül 500-600 millió évvel ezelőttig vannak kellő mennyiségben ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni. Ekkor volt a kambriumi robbanás, amikor a mai állati sokféleség nagy része kialakult" - tette hozzá a szakértő.
A korábbi időkből nagyon kevés fosszília maradt fenn. 1-1,5 milliárd éves többsejtű algák nyomait látják a kutatók, de azt is csak ritkán, foltokban. Az élet kialakulásától viszont - amelyet ma 3,4-4 milliárd évvel ezelőttre tesznek - az említett időszakig szinte egyáltalán nincsenek maradványok . Fosszília hiányában a kutatócsoport javaslata szerint a DNS szekvenciái alapján lehetne kideríteni, hogy a régmúltban mikor történtek géncserék. Ha pedig a számítógépes módszer segítségével látják, hogy két faj génszekvenciát cserélt, akkor tudják, hogy azoknak egy időben kellett élniük.
A kutatók több tízezer gént és több ezer transzfer rekonstruálását használták fel, hogy az élettörténet azon szakaszait is vizsgálják, ahonnan csak nagyon kevés fosszília maradt fenn.
