Magyarországon is található egy nagyon kicsi "őserdőfolt". Kékestető északi oldalán terül el a fokozottan védett természetvédelmi terület, a Kékesi Észak Erdőrezervátum. Ez azt jelenti, hogy csak nagyon kevés emberi hatás érte a területet - ismertette Aszalós Réka erdőökológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa.
A kísérleti projekt során a meglévő, gazdasági tevékenység alatt álló erdőkből kiválasztanak területeket és azon dolgoznak, hogy ezek jobban hasonlítsanak az idős, őserdő jellegű állományokra. Az úgynevezett visszavadítás során a fafajok sokféleségét, az erdő szerkezetének változatosságát állítják vissza, amelyre léteznek már bevált technikák.
Milyen egy természetes erdő?
Egy természetes erdőben nagyon sokféle átmérőjű fa van, nem úgy mint egy gazdasági erdőben. Így a projekt során a fajták sokszínűségének visszaállítása mellett arra is törekszenek, hogy a fák kora változatos legyen és jelenjenek meg a holt fák is. Sokan nem is gondolnák, de a lábon álló holt fák és a kidőlt törzsek a jelentős élőhelyek közé tartoznak. A harkályok azonnal megtalálják a holtfákat és odúkat készítenek, de az összes odúlakú lény ezekhez kötődik, az ilyen fákba ugyanis be tudnak költözni - magyarázta.
A természetes erdő és az őserdők úgynevezett hotspotok, megőrző helyei a biodiverzitásnak. Nagyságrendi különbség lehet a biológiai sokféleség tekintetében egy leegyszerűsített gazdasági erdő és egy természetes erdő között. Emellett ezeknek az erdőknek az ellenálló képessége, immunrendszere is sokkal erősebb, ezért a klímaváltozás kevésbé érinti az ilyen területeket. "Minél természetesebb egy erdő, minél jobban hasonlít fafaj összetételében, szerkezetében az idős erdőkre - amelyek már rengeteg évszázadot, évezredet túléltek -, annál inkább meg tudjuk őrizni ezeket az utókornak" - hangsúlyozta az ökológus.
A klímaváltozás szempontjából nagyon fontos, hogy ezeknek az őserdőknek nagyon magas a szénd-dioxid-megkötő képességük. Kutatók kimutatták, hogy még egy 400 éves erdő is folyamatosan köt meg szén-dioxidot. Az ökológus szerint a klímaváltozás szempontjából ugyanakkor nemcsak ezért fontosak az erdők, hanem azért is, mert árnyékolnak.
