Korábbi kutatások kimutatták, hogy amikor az ember nevet, azt csak kilégzés alatt teszi. Ezzel szemben a csimpánzok a be- és a kilégzés alatt egyaránt nevetnek. Egy nemrégiben publikált tanulmány szerint a csecsemők a csimpánzokhoz hasonlóan a kilégzés és a belégzés alatt is kacagnak.
Ők még nem úgy nevetnek, mint az emberek
A hollandiai Leideni Egyetem és az Amszterdami Egyetem, valamint a Londoni Egyetem tudósai felnőtt önkéntesek két csoportját kérték arra, hogy hallgassanak csecsemőnevetést. A 117 tagú első csoportnak azt kellett számolnia, mikor nevetett a baba kilégzés közben és mikor belégzés közben. A 102 tagú másik csoportnak azt kellett értékelnie, mennyire hangzott nekik a babanevetés kellemesnek és magával ragadónak. Az adatokat elemezve megállapították, hogy bizonyos szempontokból a babák nevetése jobban hasonlít a csimpánzokéra, mint a felnőtt emberekére, és ennek két oka is lehet.
Megtanulunk többféleképpen nevetni?
Az egyik elmélet szerint a csecsemő torkának felépítése közelebb állhat a felnőtt csimpánzokéhoz, mint az emberekéhez. A második felvetés szerint a gyermekek felcseperedésük alatt az őket körülvevő felnőtteket - mindenekelőtt a szüleiket - hallgatva megtanulnak többféleképpen is nevetni. Emellett az önkéntesek a kilégzés alatti nevetést kellemesebbnek és magával ragadóbbnak találták, mint a belégzés alattit, így ez is jó magyarázat lehet arra, hogy tipegő korukra miért hagyják abba a kicsik a "szokatlanabb" nevetést.
Korábbi vizsgálatok szerint a majmok, de még néhány rágcsálófaj is szokott nevetni. Általában úgy találták, hogy ezt a hangjelzést a csoportokban élő állatok használják a kötődés erősítésére. A friss kutatás arra utal, hogy a csecsemő eleinte a maga természetes módján, automatikus válaszként nevet azokon a dolgokon, amelyeket mulatságosnak talál. Csak később változtat a nevetésén úgy, hogy azt a környezetéhez igazítja. A kutatók következő terve, hogy hasonló tesztekkel vizsgálják a babasírást is.
