"Jelenleg bárki részéről felelőtlenség lenne génszerkesztést használni gyerekek létrehozására, mivel a DNS-ben bekövetkező változások átöröklődhetnek a következő nemzedékekre" - véli a bizottság, amelyet a WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus hozott létre tavaly decemberben. Ennek oka egy kínai tudós tavaly őszi bejelentése volt.
Nagy port kavart a bejelentés
Ho Csian-kuj novemberben jelentette be, hogy megszületett az első génszerkesztett ikerpár. A sencseni Dél-Kínai Egyetem kutatója a CRISPR-cas9 elevezésű " molekuláris ollóval " változtatta meg a babák génállományát, hogy ne kaphassák el HIV-pozitív apjuktól a fertőzést.
A bejelentés az egész világon nagy felháborodást váltott ki. A szakemberek kockázatosnak és etikátlannak nevezték a kínai kutató eljárását. Hét ország 18 tudósa pedig a közelmúltban az emberi petesejtet, spermát vagy embriót érintő génszerkesztés ideiglenes - mintegy 5 éves - betiltását követelte.
Nincs szükség korlátozásra
A WHO új bizottsága szerint azonban nincs szükség ilyen szintű korlátozásra. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a humán génszerkesztési kutatásokat kizárólag tudományos céllal, átlátható módon lenne szabad végezni. Épp ezért egy olyan központi adatbázis elkészítését javasolják, amely a humán génszerkesztéssel foglalkozó kutatókat gyűjti egybe, hogy a jelenleg zajló kutatások könnyen ellenőrizhetőek legyenek.
Ho Csian-kuj eljárását azonban hazája, Kína sem nézte jó szemmel. A génszerkesztés ugyanis könnyen okozhatott előre nem látható egészségügyi problémákat az ikreknél. Ezért az ország nemrég közzétett egy tervezetet, amely a génszerkesztést és más, kockázatokat rejtő biotechnológiai beavatkozásokat szabályozná.
