Az élet alapját képezi a víz, amely nélkül a ma ismert növény- és állatvilág nem létezhetne. A víz alapeleme az emberi szervezetnek is, testünk közel hatvan százalékát alkotja. Számtalan élettani folyamatban vesz részt: eljuttatja a sejtekhez a nélkülözhetetlen tápanyagokat és az oxigént, a vizelet által segít kiöblíteni a felgyülemlett salakanyagot, hormonok, enzimek termelésében játszik szerepet, és a test hőmérsékletét is szabályozza. Tüdőnk kilencven, vérünk nyolcvan százalékát alkotja. Március 22-e a víz világnapja, ennek kapcsán összegyűjtöttünk néhány érdekességet a földi élet legfontosabb vegyületéről.
Mennyi vizet veszítünk naponta?
Egy átlagos, nem túl forró és megterhelő napon is közel két és fél liter víz távozik a szervezetünkből. A legtöbb a vizelettel : az egészséges ember átlagos napi vizeletmennyisége nagyjából másfél liter, emellett széklettel további 1-2 deciliter víz távozik belőlünk. Folyamatos, összesen 2-3 deciliter vízveszteséggel jár a légzés. Bőrön át, izzadással pedig egy szélsőségektől mentes napon körülbelül fél litertől szabadulunk meg. Ez egy nem különösebben forró, átlagos fizikai aktivitással járó, egészséges nap mérlege: hőség, nehéz fizikai munka, intenzív testedzés, valamint - különösen hasmenéssel, lázzal járó - betegség esetén jelentősen, akár további literekkel fokozódhat a vízveszteség.
Mikor kezd kiszáradni szervezetünk?
A szervezet szomjúságérzettel jelzi, hogy folyadékpótlásra van szüksége. Ha úgy érezzük, hogy szomjasak vagyunk, akkor még csupán testünk vízkészleteinek körülbelül egy százalékát éltük fel - ez is jól mutatja, milyen fontos és nélkülözhetetlen feladatot lát el bennünk ez a vegyület. A dehidratáció, vagyis a kiszáradás fáradtsághoz, a szellemi és testi teljesítmény romlásához, illetve rosszulléthez vezet - ha pedig ezen a ponton sem jut a szervezet folyadékhoz, annak súlyos, hosszan elhúzódóan pedig végzetes következményei lehetnek.
Mennyi folyadékra van szükségünk?
Úgy, ahogy tápanyag-szükségletünk, vízszükségletünk is számos tényezőtől függ: életkortól, testtömegtől, egészségi állapottól, időjárástól, illetve fizikai igénybevételtől. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ajánlása alapján közepes hőmérsékletnél és mérsékelt fizikai aktivitásnál egy felnőtt nőnek 2 liter, a férfiaknak 2,5 liter vízre van szükségük, míg a 4-13 éves gyermekeknek 1,6-2,1 liternyi mennyiségre életkoruktól függően - írja honlapján a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ). Folyadékot persze nem csupán ivással, de étkezéssel is juttathatunk a szervezetünkbe: folyadékbevitelünk 20-30 százaléka ilyen módon történik.
A sörtől csak szomjasabbak leszünk
Nyári kánikulában jól eshet egy korsó hideg sör , a szomjunk oltásához azonban nem ez az ital ideális. A sörben lévő alkohol ugyanis vízhajtó hatású, ami azt jelenti, hogy a szervezetet nagyobb mennyiségű vizelet kiválasztására sarkallja. Évszázadokkal korábban az emberek gyakrabban használtak sört és bort szomjoltónak, mint vizet, a ma ismert tisztítási módszerek előtt ugyanis komoly betegségek alakulhattak ki a szennyezett víz fogyasztása miatt, míg a főzés és a hozzáadott alkohol megölte a benne lévő baktériumokat. Az akkori sörök viszont sokkal gyengébbek voltak a ma ismerteknél, alkoholtartalmuk sok esetben nem érte el az egy százalékot sem, ezért bódító hatásuk nem érvényesült akkor sem, ha literszámra fogyasztották.
Napjainkban a sörök sokkal erősebbek: a boltok polcain 4-5 százalék körüli termékekkel találkozhatunk, de az erősebb italok akár 8-9 százalékosak is lehetnek. Ha egy átlagos sörből 2 dl-t fogyasztunk, körülbelül 3,2 deciliter víz ürül ki a szervezetünkből, vagyis 1,2 dl dehidratáltságot okozunk vele, azaz folyadékpótlás szempontjából még a sör is "deficites", a nagyobb alkoholtartalmú italokról nem is beszélve. Ugyanez a hatás jelentkezik koffeintartalmú italok fogyasztásakor - nem véletlenül szolgálnak fel a kávézókban egy pohár vizet is a feketénk mellé.
