Az orvosi-élettani Nobel-díjat hagyományosan idén is olyan kiemelkedő felfedezésekért ítélték oda, amik jelentősen hozzájárultak az emberi test és a benne zajló folyamatok megértéséhez. Idén az elismerést megosztva átvevő két amerikai és egy japán tudós az immunrendszer működésébe enged betekintést, eredményeiket várhatóan az autoimmun és a daganatos betegségek új, hatékonyabb kezelési módszereinek kidolgozásához használják majd fel.
„Ez a felfedezés döntő jelentőségű annak megértésében, hogyan működik az immunrendszer, és miért nem alakul ki mindannyiunkban súlyos autoimmun betegség” – hangsúlyozta az idei orvosi-élettani Nobel-díj kapcsán a BBC-nek Olle Kämpe, a Nobel-bizottság elnöke. Az elismerést olyan felfedezésekért ítélték most oda, amelyek megmagyarázzák: az immunrendszer hogyan választja ki azokat a betolakodó sejteket, amelyeket el kell pusztítani, illetve a szervezet saját sejtjeit miért nem veszi célba. Emellett azonosították a sejteket, amelyek eltávolítják az immunrendszer "rossz", a saját szervezetünket megtámadó részeit.
Mint ahogy arról mi is beszámoltunk, az idei díjazottak a perifériás immuntoleranciával foglalkozó kutatásukért kerültek a középpontba. Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Szakagucsi Shimon december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján veheti majd át a létező legnagyobb tudományos elismerést, és az ezzel járó 11 millió svéd koronán (388 millió forinton) is egyenlő arányban osztoznak majd.
De mire is jöttek ők rá?
Mint tudjuk, immunrendszerünk minden nap behatolók ezreitől védi meg a szervezetünket. Nincs könnyű dolga, hiszen ezek a sejtek igyekeznek álcázni magukat, folyton más alakot vesznek fel, hogy minél jobban hasonlítsanak testünk saját sejtjeire. Immunrendszerünk a védekezésre fehérvérsejteket használ, amelyek érzékelőkkel, úgynevezett receptorokkal veszik fel a harcot a kórokozók ellen, ám időnként olyan fehérvérsejtek is keletkeznek, amelyek a saját testünket támadják meg, lásd az autoimmun betegek (például az 1-es típusú cukorbetegség, a sclerosis multiplex vagy a rheumatoid arthritis) esetében.
De mi újat is tudtunk meg erről az egészről? A tudóstrió azonosította az immunrendszer "biztonsági őreit", a regulációs T-sejteket. „Úttörő munkájuk feltárta, hogy a szabályozó T-sejtek hogyan tartják kordában az immunrendszert, megakadályozva, hogy az tévesen megtámadja a szervezet saját szöveteit”– húzta alá Annette Dolphin professzor, a brit Fiziológiai Társaság elnöke. A mostani felfedezés meghatározó volt tehát annak megértésében, hogyan is működik az immunrendszerünk, illetve hogy miért nem alakul ki mindenkinél autoimmun betegség.
És most hogyan tovább?
A felfedezés a remények szerint hozzájárulhat az autoimmun betegségek kezeléséhez vagy gyógyításához, de hatékonyabb rákkezeléseket is lehetővé tehet, valamint megelőzhetővé válhatnak az őssejtátültetések utáni súlyos szövődmények. Több, a kutatásaikon alapuló kezelés is már a klinikai tesztelés fázisában van.
A különféle betegségek kezeléséhez, gyógyításához más-más úton segíthet majd eljutni. A rák esetében a szóban forgó T-sejtek megakadályozzák a szervezetet a tumor elleni küzdelemben, ezért a kutatások arra összpontosítanak, hogyan csökkentsék azok számát. Az autoimmun betegségek esetében ugyanakkor a kísérletek éppen a szabályozó T-sejtek számának növelésére irányulnak, hogy a szervezet ne legyen többé támadásnak kitéve. Hasonló megközelítés hatékony lehet a szervátültetés utáni kilökődés kockázatának csökkentésében is.