Az új típusú koronavírus elleni védőoltással kapcsolatban számos tévhit kering, ezért rengeteg kérdés merülhet fel azokban, akik még nem döntötték el, hogy beoltatják-e magukat. Sokan például amiatt bizonytalanodnak el, mert gyermekvállalás előtt állnak, és azt hallották, hogy a vakcina alkotóelemei átjuthatnak a méhlepényen, vagy akár még terméketlenséget is okozhat a védőoltás.
A legjobb, amit ilyenkor tehet az ember, ha kikéri egy szakértő véleményét a témával kapcsolatban. Sokan így is tettek, és kérdéseiket elküldték Kemenesi Gábor virológusnak. A szakember a közösségi oldalának egyik posztjában arról írt , hogy rendkívül sok kérdés érkezik hozzá mostanában a várandóssággal és gyermekvállalással kapcsolatban, ez azonban nem az ő szakterülete. Éppen ezért felkereste a világ egyik legismertebb, a témában jártas kutatóját, Dr. Victoria Male immunológust, aki az Imperial College London oktatója, a fő szakterülete pedig a reprodukciós immunológia, illetve annak folyamatai. (Kemenesi tehát engedélyt kért Male-től az általa készített tájékoztató anyag lefordítására és közzétételére.) A megosztott dokumentum az eddigi tudományos kutatások eredményeit, illetve az azok alapján levonható következtetéseket összegzi. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb megállapításokat.
Csökkentheti-e a termékenységet a vakcina?
Arra, hogy a COVID-19 elleni védőoltás csökkentheti-e akár a férfiak, akár a nők termékenységét, egyértelműen az a válasz, hogy nem, és ezt számos kutatási eredmény megerősíti. A vakcinák klinikai kísérletei során például az oltott és az oltatlan nők csoportjában is ugyanolyan gyakran fordult elő "véletlen" teherbeesés (az alanyokat ugyanis arra kérték, hogy a vizsgálat alatt lehetőleg ne tervezzenek családbővítést). A beoltott várandósokat ezután fokozottan figyelték, és azt látták, hogy terhességük nem különbözik az általánosan várttól. Egyes kutatások pedig azt is megállapították, hogy a koronavírus-oltás sem a petefészek működését, sem a petesejt minőségét, sem a teherbeesés esélyét nem befolyásolta.
A rendelkezésre álló adatok szerint a termékenység csökkenésétől a férfiak esetében sem kell tartani. Három egymástól független vizsgálat is megállapította, hogy a koronavírus elleni vakcina nem hatott ki sem a spermiumok mennyiségére, sem azok minőségére. Ezzel szemben a koronavírus-fertőzés képes rontani a férfiak megtermékenyítőképességét.
Ajánlott-e a védőoltás a várandósoknak?
Számos kockázattal járhat, ha valaki a várandóssága alatt fertőződik meg az új típusú koronavírussal. A COVID-19-cel küzdő kismamák például sokkal nagyobb eséllyel szorulnak intenzív ellátásra, mint azok a betegek, akik nem várnak babát. A koronavírus-fertőzés továbbá a koraszülés és a halvaszületés rizikóját is megemeli. Ezek miatt a szakértők azt ajánlják a terhes nőknek, hogy oltassák be magukat. Széleskörű vizsgálatok megállapították, hogy a vakcinák a várandósok körében is biztonsággal alkalmazhatók. Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a beoltottak körében semmivel nem magasabb a spontán vetélés, a halvaszületés, a veleszületett rendellenességek, illetve a szülés közbeni szövődmények kockázata, mint általában a lakosság körében.
A hatékonysággal kapcsolatos vizsgálatok eredményei szerint a védőoltások a közepes és a súlyos betegségek ellen is megfelelő védelmet alakítanak ki a várandósoknál. Az Egyesült Királyságban például 2021 februárja és júliusa között egy olyan várandós nőt sem kellett koronavírus-fertőzés miatt kórházba szállítani, aki a védőoltás mindkét dózisát megkapta. Ugyanakkor 4 olyan kismama került kórházba, aki csak egy adagot kapott, illetve csaknem 740 oltatlan terhes nő is kórházi ellátásra szorult a vizsgált időszakban.
Átjuthat-e a vakcina a méhlepényen?
"A vakcinát kapott édesanyák gyermekei nem rendelkeznek tüskefehérje elleni IgM-vel, ami azt jelzi, hogy maguk a vakcinák alkotóelemei nem jutnak át a méhlepényen" - olvasható a Kemenesi által fordított anyagban. Fontos megállapítás továbbá, hogy a COVID-19 elleni vakcina semmilyen elváltozást nem okoz a placentán. Más kutatások pedig arra jöttek rá, hogy a beoltott várandós nő szervezete által termelt, koronavírus ellen védő antitestek azonban átjutnak a méhlepényen, tehát a védőoltás vélhetően nem csak az anyát, hanem a babát is képes lehet megvédeni a súlyos betegségtől. Ez egyébként az influenza és a szamárköhögés elleni védőoltásokkal kapcsolatban is így van.
Szoptatás idején is biztonságos az oltás?
Az eddig információk szerint a szoptató anyákra nézve nincs ismert kockázatuk a nem élő vírusokat tartalmazó vakcináknak (az eddig forgalomba hozott, koronavírus elleni oltóanyagok egyike sem tartalmaz élő vírust). Az Egyesült Királyság gyógyszereket és egészségügyi termékeket szabályozó ügynöksége (MHRA) pedig nemrég kiadott közleményében azt írta, "jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a COVID-19 elleni védőoltás a szoptatás során kárt okozna a gyermekeknek, vagy befolyásolná a szoptatási képességet". Két tanulmány pedig már azt is vizsgálta, hogy az mRNS képes-e átjutni az anyatejbe, és az eredményeikből úgy tűnik, hogy ez csak nagyon ritkán fordulhat elő, és akkor is csak minimális, elhanyagolható mennyiségről van szó, semmilyen hatást nem fejt ki a szoptatott gyermek szervezetében.
A tudomány állása szerint az oltás miatt felesleges felhagyni a szoptatással. Főleg úgy, hogy bebizonyították, a COVID-19 ellen védelmet nyújtó antitestek és T-sejtek viszont nagy koncentrációban átjutnak az anyatejbe, amelyek hatására véletően kialakulhat a baba természetes immunvédelme is.
A terhesség alatti megfertőződés veszélybe sodorhatja a baba életet, ezért a szakemberek szerint nagyon fontos a várandósok COVID-19 elleni immunizálása. Sokan azonban tartanak attól, hogy a vakcina esetleg vetélést okozhat . Egy új tanulmány eredményei segítenek tisztábban látni a helyzetet.
