A korábbiaknál jobb vér-agy gát modellek létrehozását segítő eljárást dolgoztak ki a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai. A vér-agy gát ugyanis megakadályozza, hogy kórokozók vagy káros anyagok kerüljenek a vérkeringésből az agyba, és egyben gátolja a gyógyszermolekulák legtöbbjének bejutását is. Ez óriási akadályt jelent az olyan idegrendszeri betegségek kezelésében, mint az Alzheimer-kór vagy az epilepszia.
A vér-agy gát működésének megértéshez olyan modellekre van szükség, melyek utánozzák annak komplexitását. A gyógyszerkutatások korai szakaszában is fontos előre jelezni, hogy egy adott hatóanyag képes lesz-e átjutni az emberi vér-agy gáton, erre azonban a jelenlegi sejttenyészetes modellek nem megfelelőek.
A Deli Mára, az SZBK Biológiai Barrierek Kutatócsoport vezetője irányította nemzetközi kutatás során azt vizsgálták, hogyan alakul ki az agyi erek sajátos védelmi rendszere. A rangos PNAS folyóiratban megjelent tanulmányukban három, a vér-agy gát fejlődésében szerepet játszó jelátviteli út eddig ismeretlen kölcsönhatásáról számoltak be. Az útvonalak együttes célzásához a kutatók egy cARLA névre keresztelt kismolekula-koktélt hoztak létre, amellyel a vér-agy gát tulajdonságok minden eddiginél jobban kialakíthatók az endotélsejtekben, melyek az erek belső falát formálják.
Porkoláb Gergő, a HUN-REN SZBK doktoranduszhallgatója, a tanulmány első szerzője kifejtette, az új eljárás segítségével az eddigieknél jelentősen megbízhatóbb vér-agy gát modellek hozhatók létre emberi őssejtekből. Ezek a modellek hozzájárulhatnak az agyi hajszálerek élettani és kóros folyamatainak pontosabb megértéséhez, valamint alkalmasak lehetnek gyógyszerek és gyógyszerhordozók agyi bejutásának vizsgálatára is.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: