Néhány évvel ezelőtt súlyos kézsérülése miatt esett át rekonstrukciós műtéten egy fiatal nő a kaliforniai Redwood City egyik klinikáján. Tizenkét nappal korábban saját otthonában vált késes támadás áldozatává. Amikor a kórházban elmesélte az orvosoknak, hogy milyen megrázkódtatás érte, keserves sírásban tört ki. Ugyanakkor ahogy felébredt a műtét után az altatásból, sokkal nyugodtabbnak és boldogabbnak tűnt – emlékezett vissza a Time-nak nyilatkozva dr. Harrison Chow aneszteziológus, a beteget ellátó orvosi team tagja. Mint kiderült, a páciens az operáció alatt álmában újraélte a támadást, de ezúttal egészen más végkifejlettel.
Altatás alatt lehet álmodni?
A traumatikus élmények hatása alatt álló embereknek gyakran vannak rémálmaik a velük történtekről. Ugyanez történt a női beteggel is, csakhogy az altatószer miatt ezúttal nem tudott felriadni a rémálomból. Így aztán nemcsak az pörgött le a szemei előtt újra, ahogy támadója megsebesíti, hanem az is, hogy utána beviszi a mentő a sürgősségire, ahol megműtik, majd visszatér otthonába, egyszersmind élete is a normál kerékvágásba. Amikor aztán magához tért az altatásból, saját bevallása alapján „csodásan” érezte magát. Később egy pszichiáter is megvizsgálta: szakvéleménye szerint a beteg a műtétet megelőzően akut stressz zavarral küzdött, amelynek jelei azonban a beavatkozást követően már nem mutatkoztak nála.
Chow doktor munkája során nem először találkozott hasonló betegtörténettel. Sőt, évtizedek óta ismert az orvostudomány előtt, hogy az emberek olykor álmodnak altatás alatt. Sokáig élt továbbá az az aggodalom szakmai körökben, hogy ezek az álmok valószínűleg nem kellemesek, így fokozhatják annak kockázatát, hogy a betegek felébredjenek operáció közben. Napjainkra azonban egészen más kép kezd kirajzolódni a téma kutatói előtt. Egyes megfigyelések szerint az altatási közbeni álmodás segíthet feldolgozni a korábbi traumatikus élményeket, egyszersmind a műtéti élményt is kellemesebbé teheti.
Így lehet előcsalogatni az álmokat
Egy, az Anesthesiology című folyóiratban frissen megjelent tanulmányban Chow és munkatársai arról számoltak be: könnyen beépíthető lenne az ellátásba egy olyan protokoll, amelynek célja, hogy segítsen álmodni a betegeknek a műtétek során. A Stanford Egyetem orvosi kara kutatói által jegyzett vizsgálat több ezer műtéti beavatkozás elemzésével arra a következtetésre jutott, hogy az álmodás nem csökkenti sem a betegek fájdalmait, sem a hányingercsökkentő gyógyszerek iránti igényt az operációt követően. Ugyanakkor arra is fény derült, hogy ezek az álmok az esetek túlnyomó többségében pozitív hangulatúak, ami arra utal, hogy segíthetnek átvészelni magát a műtétet, mérsékelve az azzal kapcsolatos negatív élményeket.
E ponton érdemes megemlíteni, hogy az éjszakánként természetes módon jelentkező álmok nem feltétlenül kellemesek. Sőt, mint azt Karen Konkoly, a Cambridge-i Egyetem kutatója mondja, általában inkább negatív kicsengésűek. Az új tanulmány szerzői viszont úgy tapasztalták, hogy a műtétből ébredező páciensek az esetek 86 százalékában jó élményeket tudtak felidézni álmaikból. Konkoly szerint ez több mint érdekes.
Ráadásul összességében a betegek közel 70 százaléka mondta azt utólag, hogy álmodott az altatás alatt, amit egy igen egyszerű módszerrel tudtak elősegíteni az orvosok. Először is eleve arról tájékoztatták a pácienseket, hogy valószínűleg álmodni fognak, amíg alszanak a műtét során. Ezután propofolt is tartalmazó altatószer-kombinációt adtak be nekik, agyműködésüket pedig elektroenkefalográf (EEG) segítségével követték nyomon a szedáció ideje alatt. A beavatkozást követően aztán nem ébresztették fel azonnal a betegeket, hanem hagytak nekik 10 percet, hogy lassanként magukhoz térjenek. Ezt követően rögtön kikérdezték őket az álmaikkal kapcsolatos tapasztalataikról.
Chow elárulta, hogy a fenti protokoll egy pontját nem minden esetben tudták betartani: a 10 perces nyugodt ébredezési időt. Úgy fogalmazott, hogy a sebészet sokszor olyan forgalmas, mint egy repülőtér csúcsidőben, azaz a betegeket gyorsan fel kell kelteni műtét után, hogy helyet szabadítsanak fel a megfigyelőhelyiségben az utánuk érkezőknek. Ami viszont figyelemreméltó, hogy az álmodás pozitív hatásai ennek ellenére is megmaradtak. Pilleriin Sikka, a tanulmány egy másik szerzője szerint a betegek ilyesfajta ráhangolása kifejezetten egyszerű, illetve alig jelent többletmunkát az egészségügyi személyzet számára. Így aztán szeretnének további kísérleteket lefolytatni a jelenség és potenciális előnyei vizsgálatára.
A gyógyulást is segítheti
Konkoly szerint az altatás alatti álmok akár terápiás célokra is kiaknázhatók lehetnek. E tekintetben pedig fontos megkülönböztetni ezeket az egyszerű éjszakai álmodástól. „Az éjszakai álmok pontos szerepét máig nem ismerjük. Ha valamilyen módon befolyásoljuk őket, az segíthet jobban megérteni, milyen funkciót töltenek be, és akkor is hasznos lehet akár, ha az álmok valamilyen okból kórossá válnak, például visszatérő rémálmok formájában” – fogalmaz a szakértő. Hozzáteszi, hogy az altatás alatti álmok ugyanakkor mesterséges körülmények között jönnek létre. Konkoly úgy véli, ezek kiváltása és esetleges irányítása inkább hasonlít a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) kezelését célzó pszichedelikus terápiákhoz – amelyek jelenleg is intenzív kutatás tárgyát képezik –, mint a természetes alvás során jelentkező álmok befolyásolásához.
Hasonló véleményen van dr. Boris Heifets aneszteziológus, a Stanford professzora is, aki szintén aktívan kutatja a pszichedelikus kezeléseket. „Az erről szóló tanulmányokban újra és újra ugyanaz a mintázat rajzolódik ki: a páciens átél egy intenzív, pszichoaktív hatás által előidézett, a megszokottól eltérő tudatállapotot, ezt követően pedig valami megváltozik, és javul az állapota” – magyarázza. Amikor a kutató először találkozott Chow doktorral, és megismerte a betegeiről készült beszámolókat, rögtön úgy érezte, hogy a párhuzam magától értetődő. Chow egyik betege például egy mellrákos nő volt, aki fia halála óta PTSD-vel küzdött. Az onkológiai műtét közben látott álmokról azonban úgy fogalmazott, hogy megmentették az életét. „Még mindig libabőrös leszek, ha eszembe jut, miről számoltak be ezek a betegek” – húzta alá Heifets.
A kutatócsoport a jövőben azt tervezi, hogy a protokoll segítségével szisztematikusabban vizsgálja majd az álmokat PTSD-ben szenvedő betegek körében. „Most az a nagy kérdés, hogy meddig juthatunk el ezzel a módszerrel: képesek vagyunk-e előidézni ezeket az álomszerű tudatállapotokat, és valóban olyan meghatározó élményeket létrehozni, amelyek jelentős változást hoznak az emberek életében” – mondta el Heifets.
