Bár tudományos magyarázatokból (vagyis inkább spekulációkból) bőségesen akad, valójában nem tudjuk pontosan, hogy az egyes zenei stílusok hogyan hatnak az agyunkra és a kedélyállapotunkra. Több tanulmány is készült a témában, de csak annyi tűnik biztosnak, hogy a kognitív funkciók, a korábbi zenei tapasztalatok és a pillanatnyi hangulatunk is befolyásolhatják a zene által kiváltott hatást.
Más stílus, más hatás
A blues megnyugtat. Az idegességre állítólag kiváló hatással van a blues. A zene ritmusa és megnyugtató atmoszférája segít ellazulni. Hasonló hatást válthat ki a reggae is, ami kész relaxációs tréning.
A rock és a klasszikusok felvillanyoznak. Ha fáradtak vagy kissé levertek vagyunk, a dögös punklemezek és az euforikus klasszikus zenei felvételek javíthatnak a hangulatunkon. Utóbbi ráadásul nemcsak a jókedvünkre lehet hatással, de az agyműködésünket is serkenti.
A metál nem tesz agresszívebbé. Sőt, a gitártépés javíthatja az önbizalmat. Más tanulmányok azt mutatják, hogy a heavy metál akár a stressz kezelésében is segíthet. Az Iowai Állami Egyetem kutatása szerint azonban a metál antiszociális érzelmeket is kiválthat. Úgy tűnik, helyzet- és emberfüggő, hogy a metál erőszakosabbá vagy nyugodtabbá tesz bennünket. De ez az összes zenei stílusra igaz lehet.
A country elég depressziós. Mi történik, ha visszafelé játszunk le egy country számot? A lovak összeszaladnak, a nőd visszajön, és feltámad a kutyád - mondja a vicc. Hát igen, a country tényleg nem a pozitív szövegvilágáról híres; nem csoda, hogy szélsőséges esetekben depressziót is okozhat.
A PLOS One folyóirat idén júniusban közölt egy tanulmányt, amely szerint a szomorú zene hallgatása adott esetben javíthat a kedélyállapotunkon. Ha azonosulni tudunk a zene szomorúságával, attól jobban érezhetjük magunkat. Mások azonban azt állítják, hogy ez akár súlyosbíthatja is a helyzetet, így nem tanácsos depressziósan szomorú zenét hallgatni.
Egy másik kutatásban elemeire bontották, hogy milyen jellemzői vannak az egyes zenei stílusok rajongóinak. A vizsgálatban az egyes stílusokhoz a következő jelzőket társították:
▪ Blues: önbizalom, kreativitás, nyitottság, szelídség, nyugodtság.
▪ Jazz: nagyobb önbizalom, kreativitás, nyitottság, nyugodtság.
▪ Klasszikus zene: önbizalom, kreativitás, befelé fordulás, nyugodtság.
▪ Rap és hip hop: önbizalom, társaságközpontúság.
▪ Opera: nagyobb önbizalom, kreativitás, nagylelkűség.
▪ Country: nagy munkabírás, nyitottság.
▪ Reggae: nagy önbizalom, kreativitás, hajlam a lustaságra, társaságkedvelő, szelíd, nyugodt.
▪ Dance: kreativitás, társaságkedvelés, nem túl kedvesek.
▪ Indie: alacsony önbizalom, kreativitás, lustaságra való hajlam, kedvesség hiánya.
▪ Rock és heavy metál: alacsony önbizalom, kreativitás, lustaságra való hajlam, nem társaságkedvelők, kedvesek, nyugodtak.
▪ Popslágerek: magas önbizalom, nagy munkabírás, nyitottság, kedvesség, de hiányzik a könnyedség és a kreativitás.
▪ Soul: nagy önbizalom, kreativitás, társaságkedvelők, kedvesek és könnyedek.
Forrás: Index.hu
