Az eredmények azért jelentősek, mert számos gyakori gyomor-bélrendszeri megbetegedés, többek között az irritábilis bél szindróma is gyakorta összefüggésbe hozható a szorongással vagy a depresszióval. Ráadásul azt is felvetették, hogy néhány pszichiátriai betegség, köztük a késői autizmus is kapcsolatba hozható a bélrendszer rendellenes baktériumtartalmával.
"Ezek az izgalmas eredmények további kutatásokra ösztönöznek a viselkedészavarok kialakulásának mikrobiális hátterét illetően" - nyilatkozta Stephen Collins, a Michael G. DeGroote Orvostudományi Egyetem kutatója, aki munkatársával, Premysl Bercikkel együtt a Gastroenterology folyóirat online kiadásában tette közzé tanulmányát.
Minden ember bélrendszerében körülbelül 1000 féle baktérium található, amelyekkel harmóniában élünk. Ezek a baktériumok az egészségünk szempontjából kulcsfontosságú feladatokat látnak el: energiát nyernek ki a táplálékból, védelmet nyújtanak a fertőzésekkel szemben és táplálják a belekben lévő sejteket. Az egyensúly felborulása életveszélye állapotok kialakulásához, például antibiotikum okozta vastagbélgyulladáshoz vezethet, melyet a Clostridium difficile szuperbaktérium vált ki.
Az állatkísérletben a kutatók kimutatták, hogy a normális baktériumegyensúly antibiotikummal történő megbontása egészséges felnőtt egerekben a viselkedés megváltozását eredményezte - az egerek óvatlanabbá vagy szorongóbbá váltak. E változással együtt az agyi eredetű neurotróf faktor szintje is megemelkedett, amely a depresszióval és a szorongással áll összefüggésben. Amikor az antibiotikum adagolását leállították, a bélbaktériumok egyensúlya helyreállt, és ezzel együtt a viselkedés és az agy kémiája is visszaállt normális állapotába.
Bercik szerint az eredmények alapján érdemes megkezdeni a probiotikumok terápiás hatásának vizsgálatát a viselkedészavarokat, különösen az irritábilis bél szindrómához hasonló gasztrointesztinális betegségekkel összefüggő rendellenességeket illetően.
