Immunrendszerünk igen összetett és precíz szisztéma, amelynek feladata, hogy a szervezetbe jutó ártalmas struktúrákat felismerje és elpusztítsa, míg a saját, hasznos vagy ártalmatlan elemeket békén hagyja. Optimális esetben tehát ez a védelmi vonal számol le például a megbetegedést okozó vírusokkal és baktériumokkal. Előfordulhat azonban, hogy az immunrendszer tévesen azonosít bizonyos struktúrákat, a rájuk adott kóros reakció pedig problémákhoz vezet. Amennyiben ez az ellenválasz magát a szervezetet károsítja, úgy autoimmun megbetegedésről beszélünk. E körbe tartozik egyebek mellett az 1-es típusú cukorbetegség vagy a szklerózis multiplex is. Az allergia pedig nem más, mint az immunrendszer túlkapása egy-egy olyan anyaggal, többnyire valamilyen fehérjével szemben, amely alapvetően nem jelent fenyegetést.
Röviden így foglalható össze, miért jelentkeznek egyeseknél kínzó panaszok, amikor bizonyos növények virágpora elárasztja a levegőt, illetve azzal együtt bekerül a légutakba, miközben mások gondtalanul élik mindennapjaikat. A pollenallergia is az immunrendszer kóros válasza egy önmagában veszélytelen környezeti hatásra - jelen esetben a virágporra. Mindez leggyakrabban az orrnyálkahártya gyulladásával és annak kísérő tüneteivel jár, amit összefoglalóan szénanáthának nevezünk. Emellett az allergia érintheti a teljes hörgőrendszert (ez az allergiás asztma), illetve jelentkezhetnek szem- és bőrpanaszok is.
Allergén növények
A pollenallergia szezonális jelleget mutat: magyarul, a tünetek értelemszerűen arra az időszakra koncentrálódnak, amikor a szél porozta növények elkezdik kibocsátani pollenjeiket. A szezont rendszerint a mogyoró- és az égerfák nyitják februárban, majd egészen az ősz közepéig egyre-másra jelennek meg a különféle allergének a levegőben. A következőkben azokat a növényeket vesszük sorra, amelyek a nyár végeztével is még hetekig kínozhatják az allergiás betegeket.
Pázsitfűfélék
A pázsitfűfélék családja meglehetősen népes: világszerte sok ezer fajt sorolunk ide, köztük kenyérgabonákat is. Éppen ennek a sokszínűségnek is köszönhető, hogy e növények virágzása meglehetősen sokáig, áprilistól októberig tart Magyarországon, ami különösen annak tükrében problémás, hogy ezek egy része nagyon erős allergén, azaz igen sokan szenvednek miattuk allergiás panaszoktól.
Útifűfélék
Májustól októberig szórják erősen allergén pollenjeiket az útifűfélék. Bár legerősebb aktivitásuk főként a június-júliusi időszakra tehető, még szeptember első egy-két hetében is közepes koncentrációban lehet jelen virágporuk a levegőben.
Libatopfélék
Az erős allergénnek számító, több tucat hazai fajt magukban foglaló libatopfélék június és október között virágzanak, pollenszórásuk pedig rendszerint augusztusban és szeptember első felében van a csúcsán.
Üröm
Az üröm júliustól októberig szórja pollenjét, ezáltal a késő nyár egyik legveszélyesebb allergénjének tekinthető. Őshonos európai növénynemzetségként a skandináv régiótól egészen a déli, mediterrán területekig mindenhol megtalálható - beleértve természetesen a Kárpát-medencét is -, ráadásul olyan helyeken is megél, ahol a parlagfű még nem terjedt el.
Parlagfű
Az első magok valószínűsíthetően gabonát és egyéb élelmiszert szállító amerikai hajókon érkeztek Európába a múlt század elején. Bár az ötvenes években még alig ismerték, immár több mint két évtizede a leggyakoribb, szinte minden mezőgazdasági kultúrában jelenlévő gyomként tartják számon a parlagfüvet Magyarországon. Nagyon erős allergén, ráadásul egyetlen növény is több milliárd pollenszemet bocsáthat ki, amelyeket akár 100 kilométerre is elvisz a szél. Virágzása júliustól októberig tart.
Mit tehetünk az allergia ellen?
Amennyiben felmerül a gyanú, hogy allergiásak vagyunk valamely növény pollenjére, mindenképpen érdemes allergológushoz fordulni. A fellépő tünetek enyhítésére számos gyógykészítmény elérhető a patikákban, köztük vény nélkül és receptre kaphatóak is, a leginkább megfelelő szer kiválasztásához ugyanakkor javasolt szakember segítségét kérni. Fontos továbbá megemlíteni lehetséges kezelési módszerként az allergén immunterápiát, amellyel ideális esetben hosszú távú eredményt lehet elérni a panaszok csökkentése terén - ezt ugyanakkor még az adott növény virágzása előtt meg kell kezdeni.
Általános tanácsként megfogalmazható, hogy allergiás betegként mindig figyeljük a pollenjelentéseket , amikor pedig magasabb a számunkra veszélyt jelentő allergén koncentrációja, igyekezzünk minél kevesebb időt a szabadban tartózkodni.
Ugyancsak hasznos lehet az átlagosnál gyakrabban végzett kéz- és hajmosás, illetve az ágyneműk és ruházatunk tisztítása. A szellőztetést pedig időzítsük inkább az éjszakai, hajnali órákra, mivel ilyenkor a legalacsonyabb a levegő pollenkoncentrációja. Egyes pollenek kapcsán könnyen léphetnek fel keresztreakciók élelmiszerekkel, így érdemes erről is orvostól tájékozódni. A parlagfűre érzékenyeknél például problémát okozhat a dinnye és a banán, míg feketeüröm-allergia esetén a zeller fogyasztása válthat ki nem várt panaszokat.
