Békéscsaba Békés megye székhelye, megyei jogú város. Magyarország 12. legnépesebb települése, több mint 51 ezren lakják. A terület ellátásáért a város kórháza, a Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet felelős. Az intézményben a járóbeteg-ellátás keretében valamennyi hagyományos területet lefednek, a bőrgyógyászattól a kardiológián és a neurológián át a szemészetig. Emellett a rendelőintézetben működik például klimax-osteoporosis, meddőségi, diebetológiai, foniátriai és külön inkontinencia szakrendelés is.
A fekvőbeteg-ellátást három belgyógyászati osztály, fül-orr-gégészeti, gyermek, aneszteziológiai-intenzív, ápolási, rehabilitációs, ortopédiai, sebészeti, nőgyógyászati, traumatológiai, neurológiai és krónikus belosztály látja el, amelyek mellett patológia és sürgősségi is működik.
A KSH által 2011-ben végzett népszámlálási adatok szerint Békés megyében a lakosság közel ötöde, 19 százaléka vallott úgy, hogy tartósan beteg. Míg a gyermekek közel 7 százaléka küzd tartós betegséggel, addig a legidősebbek - 80 év felettiek - mintegy 47 százaléka. Negyvenéves kor felett jelentkezik számottevően az egészségromlás, itt már a megfelelő korú népesség több mint egytizede érintett, ezt követően pedig az ötvenévesek körében több mint kétszerese a tartósan betegek részaránya. A nők magasabb arányban reprezentáltak a tartósan betegek között.
A betegséggel élők mintegy 35 százaléka gondolta azt, hogy elvesztett egészsége nem akadályozó tényező. Ezzel szemben 36 százalékuk mindennapi életét korlátozza a betegség, 29 százalékuknak gondot okoz a közlekedés, valamint jelentős hányaduknak a tanulás és munkavállalás is.
Békés megye lakosságának mintegy 6 százaléka vallotta magát fogyatékosnak. A 22,3 ezer fő közül csaknem minden ötödik többszörösen sérült. Ebben a csoportban kiegyenlítettebb a nemek aránya. A legtöbben mozgássérültek, őket követik a gyengén- vagy alig látók, a nagyothallók, a súlyos belszervi fogyatékosok, a mentálisan sérültek, majd az értelmi fogyatékosok. Utóbbi csoport nem éri el a népesség egy százalékát. Korcsoportos megoszlásukat összevetve a tartós betegségben szenvedőkével a fiatalabb korosztályok arányai némileg magasabbak. A fogyatékosságok többsége veleszületett, egész életen áthúzódik, sok esetben megrövidítve az élethosszt. Ezzel szemben a tartós betegségek zöme a kor előre haladtával jelentkezik. A válaszadások alapján úgy tűnik, hogy a fogyatékosság nagyobb terhet ró az érintettekre, mint a tartós betegség, a fogyatékkal élők csupán 13 százaléka vélte úgy, hogy akadálymentes életet él.
