Esztergom iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom megyében a Duna folyó jobb partján. Népessége 2012-ben 30 434 fő volt, és ezzel a megye második legnépesebb városa. Emellett évente körülbelül egymillió turista látogat ide.
A történelmi település lakosságát a Vasary Kolos Kórház látja el, ahol a legfontosabb területeket lefedő szakrendelések is működnek. A hagyományos audiológiai, belgyógyászati, bőrgyógyászati, fül-orr-gégészeti, neurológiai, traumatológiai, urológiai stb. rendelések mellett széleskörű gyógytorna rendelések vannak: a gyermekek mellett baleseti utókezelő és fizioterápia gyógytornára is van lehetőség, amit mozgásszervi rehabilitáció is kiegészít.
A neurológia rendelés mellett kiemelendő, hogy stroke rendelés is várja a pácienseket. A szemészet mellett pedig külön diabétesz és glaukoma szemészeti rendelést is tartanak. A szakrendelések mellet - például gyermek pszichiátriai, epilepszia, vagy urológia-onkológia - ambulanciákra is lehet időpontot foglalni. Emellett 28 osztály működik a kórházban , köztük dialízis központ, Sürgősségi Betegellátó Osztály (SBO) és egy Hospice ápolási osztály is.
2011. évi népszámlálás tartós betegnek tekintette azokat, akiknek betegsége jelenleg nem gyógyítható, de gyógyszerekkel vagy más terápiákkal kezelhető. Fogyatékosnak azt tekintjük, akinek olyan végleges, az egész további életére kiható testi vagy értelmi, illetve érzékszervi fogyatékossága van, amely gátolja őt a normális, a megszokott, a hagyományosan elvárható életvitel gyakorlásában.
Eszerint Komárom-Esztergom megyében 2011 októberében 48 366 fő, a népesség 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tartós betegsége van. Míg a teljes népesség 52 százaléka nő, a tartós betegek között a nők 57 százalékot képviselnek. A tartós betegségek kialakulásában meghatározó szerepe van az életkornak, a betegek 77 százaléka az ötven éves és afölötti korosztályból került ki.
Egy- vagy többféle fogyatékosságról 12 593 fő, a lakosság 4,1 százaléka adott számot. Az előforduló esetek száma (15,4 ezer) magasabb a fogyatékossággal élők létszámánál, mert a kérdések megválaszolásakor egy személy több - de legfeljebb három - fogyatékosságot is feltüntethetett.
A fogyatékossággal élők között viszonylag alacsony arányt képviselnek a fiatalok. A húsz év alatti korosztály mindössze 7 százaléka érintett, miközben a fogyatékkal élők több mint 70 százaléka ötven év feletti. A legnagyobb csoportot képviselő mozgássérültek több mint 82 százaléka ötven éves vagy idősebb. A fogyatékosságok típusai közül leggyakoribbak a népesség 2,1 százalékát érintő mozgásszervi problémák, amik az összes előforduló fogyatékosság 41 százalékát teszik ki. Ezt követik a látásszervi (15 százalék) és a hallásszervi (12 százalék) fogyatékosságok.
Legtöbbjüket a mindennapi életben és a közlekedésben akadályozta állapota, egynegyedüknél a tanulás, a munkavállalás is nehézségekbe ütközik. A mozgássérültek 62 százalékának gondot okoz a közlekedésben való részvétel. Ezzel szemben a tartós betegek több mint 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy betegsége nem hátráltatja semmiben, akit viszont hátrány ér, az szintén a mindennapi élet és a közlekedés nehézségeit jelölte meg fő akadályként.
