A stressz a harmincas éveikben járó magyarok több mint 80 százaléka számára rendszeres gondot jelent – derült ki egy nemrég készített kutatásból. Az Affidea Magyarország megbízásából készített felmérés arra volt kíváncsi, milyen mértékű szorongás éri a hazai lakosságot mind a munkahelyen, mind pedig a magánéletben. Az eredmények kifejezetten elkeserítőek: a megkérdezettek 73%-a legalább közepesen stresszesnek érzi magát egy átlagos munkanapon, míg 13%-uk kifejezetten magas szintű stresszről számolt be. A magánéletében pedig a pénzügyi nehézségek (58%), az egészségügyi problémák (42%), valamint a jövőtervezés (35%) a legnagyobb stresszfaktorok a válaszok alapján. A kutatást bemutató tájékoztatón Fuller Bianka pszichológus hangsúlyozta: a stresszel szembeni ellenálló képességünk tudatosan fejleszthető, sőt fejlesztenünk is kell, hogy kezelni tudjuk a szorongást kiváltó, mindennapos élethelyzeteket.
Stresszforrások - ami egyeseknek megnyugvást jelent, másoknak szorongást okozhat
Nagyon leegyszerűsítve a stressz egy természetes reakció a környezetünkből érkező bármiféle fenyegetésre, legyen az valós vagy csupán annak tűnő veszély. Komplex biokémiai folyamatok egész sorozata indul be ilyenkor, melynek célja, hogy felkészítse a testünket, hogy szembenézhessen ezzel a fenyegetéssel. Megemelkedik a pulzus és a vérnyomás, szaporábbá válik a légzés, megfeszülnek az izmok, míg az éppen aktuálisan kevésbé hasznos testi folyamatok lelassulnak. Ez az úgynevezett „üss vagy fuss reakció” életmentő volt őseinknél, akik egy vadállattal, vagy egy másik törzs fékevesztett harcosaival néztek szembe. Kevésbé hasznos ugyanakkor, ha egy befizetésre váró csekk vagy egy irodai feladat váltja ki belőlünk. Ráadásul napjaink szorongást keltő szituációi visszatérő problémát jelenthetnek sokaknak, holott a testünk úgy lett „kalibrálva”, hogy csak kisebb dózisban kezelje ezeket a stresszes helyzeteket.
Azt ugyanakkor nehéz pontosan definiálni, mi is számít stresszes szituációnak – míg sokakat egy kutya látványa örömmel tölt el, vannak olyanok is, akik szoronganak az állat közelében. „Ugyanaz a szituáció két különböző emberből teljesen más típusú stresszreakciót vált ki. Ez függ többek között attól is, hogy az adott személy érzelmi és megküzdési kapacitása milyen szinten van, vagy hogy milyen gondolatokat társít ahhoz az adott helyzethez” – mondta el Fuller Bianka.
A kutatás egyik eredménye szerint az észlelt stressz szintjének tekintetében jelentős különbség figyelhető meg a nemek között: a nők nagyobb arányban számoltak be szorongást kiváltó helyzetekről a mindennapjaik során. Ez ugyanakkor a pszichológus szerint nem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban nagyobb arányban vannak kitéve szorongást generáló szituációknak. „Statisztikák is igazolták, hogy a nők jóval inkább hajlamosak észrevenni és kifejezni az érzéseiket, sokkal jellemzőbb rájuk, hogy befelé figyelnek, mint a férfiak. A korral egyébként a megküzdési stratégiáink is fejlődnek, és megtanulhatják könnyebben megbirkózni bizonyos kihívásokkal” – hangsúlyozta a pszichológus.
Hogyan küzdhetünk meg a mindennapi szorongással?
A stresszel szembeni ellenálló képességünk növelésének egyik első és legfontosabb lépése a tudatosítás, ami több szinten is megvalósulhat. Fuller Bianka szerint fontos, hogy figyeljünk oda a testünkre, azonosítsuk azokat a helyeket, ahol feszülést, nyomást, fájdalmat érzünk. Elég, ha egy fél percet fordítunk erre naponta néhány alkalommal, ez ugyanis segíthet abban, hogy megfelelő pontra helyezzük a fókuszt. Az érzelmi kontrollt is erősíthetjük olyan módon, ha egy pillanatra befelé fordulunk és megfigyeljük, milyen érzések tombolnak bennünk. Ezeket az érzéseket összeköthetjük testünk bizonyos részeivel, ami szintén hozzájárul a testi tudatosításhoz. „Hogyha tisztába kerülök azzal, mi zajlik bennem fizikai, érzelmi és gondolati szinten, akkor már sokkal nagyobb ellenállást fejthetünk ki a stressz romboló hatásaival szemben” – vélekedik a szakember.
Hogyha a gondolatainkat nem tudjuk elterelni a szorongást kiváltó tényezőkről, úgy folyamatosan fenntartjuk magunkban a stresszreakciót – még talán akkor is, ha az azt kiváltó szituáció már nem is áll fent. Ilyenkor érdemes a szakember szerint alkalmazni különféle figyelemelterelési technikákat, például a gondolataink helyett a fókuszt áthelyezhetjük az érzékszerveinkre. „Összpontosítsunk arra, hogy milyen lehet a tapintása a körülöttünk lévő tárgyaknak, vagy hogy milyen hangokat hallunk magunk körül. Érdemes tehát az érzékszerveinket használni ahhoz, hogy egy szorongást kiváltó helyzetben ne ragadjunk a gondolatainkba” – tette hozzá.
Mint mondta, a mentális ellenállóképesség növelésén túl például megfelelő légzéstechnikák elsajátításával is csökkenthető a stressz szintje. De szintúgy sokat segíthet a mozgás – nem is kell nagy dolgokra gondolni, elég az is, ha az irodában felállunk a székünkből és teszünk egy gyors sétát az épületben. A mozgás önmagában is szorongásoldó hatású, az utunk során pedig olyan ingerek érhetnek minket, amelyek kizökkentenek a feszült helyzetből. Ezekre ugyanakkor érdemes elsősorban tüneti kezelésként gondolni, hosszú távon ugyanis nem növelik jelentős mértékben a stresszel szembeni ellenálló képességünket.
Munkamániás lehetsz? Ez a teszt segít eldönteni
Érdemes próbálkozni az autogén tréninggel – ez a rendszeres gyakorlást igénylő, de tudományosan igazolt hatékonyságú technika enyhítheti a szorongás érzését, és száműzheti a negatív gondolatokat. Ismert és sikerrel alkalmazott továbbá az úgynevezett progresszív izomrelaxáció: az izmok tudatos megfeszítésével és elernyesztésével járó technika a szorongás kiváltotta fizikai tüneteket is enyhítheti.
A stresszevés nem segít
Vannak ugyanakkor problémás megküzdési stratégiák, ilyen például az érzelmi evés is, melynek során a megterhelő gondolatokat nassolással próbáljuk elkendőzni. Ez ugyan rövid távon valóban csökkentheti a stressz szintjét, hosszú távon azonban semmiképpen nem jelent megoldást, ráadásul a túlzott kalóriabevitellel egy sor egészségügyi problémát is kockáztathatunk. Az alkoholfogyasztás és a szerhasználat még ennél is súlyosabb következményekkel járhat, pedig ezen szenvedélybetegségek hatásait is felerősítheti a stressz. Aki tartós szorongással küzd, annak mindenképpen javasolt egyeztetni egy szakemberrel is, aki segíthet a megfelelő terápiák kiválasztásában – mondta el a pszichológus.
Ez is érdekelhet
Legjobban: