A néphagyomány a szemviszketéshez is többletjelentést társít: úgy tartják, a jobb szem viszketése esetén öröm, a bal esetében azonban bánat ér minket. Akárhogy is az ártatlannak tűnő, jó esetben valóban csak apróbb kellemetlenséget okozó viszketés hátterében több dolog is állhat. Mit tegyünk, ha viszket a szemünk, és mi az, amit semmiképpen sem javasolt ilyenkor csinálni? A John Hopkins Medicine cikke ad választ a kérdésre.
Milyen betegségek állhatnak a szemviszketés mögött?
A tavasz közeledtével egyre több növény indul virágzásnak, ami látványos és üdvözlendő dolog, rossz hír azonban az allergiával küzdők számára. A szezonális allergia okozta kötőhártya-gyulladás ilyenkor egyre több embert érint, a tünetek pedig felerősödnek: könnyezés, idegentest-érzés, szemviszketés, a kötőhártya vörössége, valamint a szemhéj duzzanata. Bizonyos allergének (penész, por vagy állatszőr) egész évben jelen lehetnek, és kellemetlen tüneteket válthatnak ki az azokra érzékenyek körében. Az olyan irritáló anyagok, mint a por és a füst, vagy az olyan termékek, mint a testápolók, sminkek vagy kontaktlencse-oldatok, szintén a szemallergiához hasonló tüneteket okozhatnak.
A fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladást leggyakrabban baktériumok vagy vírusok okozzák. Elsődlegesen a Staphylococcus aureus , a Streptococcus pneumoniae és a Haemophilus influenzae tehető felelőssé, de bizonyos szexuálisan terjedő betegségek kórokozóit is kísérheti a kötőhártya-gyulladás, például a Chlamydia nevű baktérium, vagy a kankó.
Idősebb korban változik a könny minőségi összetétele, így hiába újul meg a szemet védő könnyfilm, funkciója nem lesz megfelelő. Emiatt is alakulhat ki az úgynevezett szárazszem-szindróma, melynek kellemetlen tünetei nőknél már a menopauza időszakától jelentkezhetnek, míg a férfiaknál inkább a 70-es éveiktől idősebb korban lépnek fel.
Szintén szemszárazságot okozhat a Sjögren-szindrómaként ismert autoimmun megbetegedés. Ez a változatos tünetek között szemszárazságot is kiválthat, amely hónapokig visszatérő problémát okoz az elszenvedőinél.
Hogyan enyhítsük a szemviszketést?
Ahhoz, hogy megfelelően kezelni lehessen a szemszárazságot, természetesen fontos azt is tudni, mi váltja azt ki. A szárazszem-szindróma nem gyógyítható, de tünetileg jól kezelhető. Ehhez számos szemcseppet lehet ma már kapni a patikákban, éppen emiatt a sokféleség miatt nehéz azonban laikusként kiválasztani az adott esetben leginkább kedvező terméket. Érdemes tehát a fellépő panaszokkal először szemész szakorvost felkeresni, aki a pontos diagnózis ismeretében segíthet megtalálni a legoptimálisabb műkönnyet.
Az egyik legfontosabb, általánosan elmondható szabály: akármennyire nehéz is megállni, ne dörzsöljük a szemünket! Ezzel ugyanis csak ronthatunk a helyzeten, hiszen a kezünkről újabb allergének jutnak a felszínére. A szem folyamatos dörzsölése akár a szaruhártya felső rétegének sérülését is eredményezheti, ami fertőzéshez és szemészeti problémákhoz vezethet.
Amennyiben beiazolódik, hogy allergia áll a szemviszketés hátterében, a leghasznosabb tanács, ami adható, hogy lehetőség szerint kerüljük az allergénnel való, szorosabb kontaktust. A szem hideg vízzel való kiöblítése vagy tartósítószer-mentes műkönny használata eltávolítja az allergéneket. A súlyosabb tünetek általában gyógyszeres kezelést és orvosi felügyeletet igényelnek.
