Ezek után viszont akkor is szükséges a neurológiai kivizsgálás, ha maga a hemiplégiás migrén nem életveszélyes állapot. Dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa beszélt a diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről.
A hemiplégiás migrén két típusa
A tipikus migrén tünetekkel és a fél oldali izomgyengeséggel, bénulással járó hemiplégiás migrén jellemzően aurajelenséggel kezdődik, amellyel szinte párhuzamosan jelentkezik a fejfájás roham. Amíg azonban a klasszikus migrén egy gyakori betegség, ez a fajta migrén ritkának számít. Általában 12-17 éves kor közt jelentkezik az első roham, és az idősödéssel jellemzően csökkenő tendenciát mutat. A betegségnek alapvetően két típusa különböztethető meg.
- Familiáris hemiplégiás migrén: ez a genetikusan meghatározott típus öröklődik a családban, és mindhárom altípusa bizonyos génváltozatokhoz kötődik. (Ezeken kívül létezik egy negyedik típus is, amelynél nem található ismert genetikai változás.)
- Sporadikus hemiplégiás migrén: ilyen esetekben nem öröklődéses alapon, hanem véletlenszerűen alakul ki valakinél ez a betegség.
Jellegzetes tünetek
A hemiplégiás migrén az izmokat, a beszédet és a látást érintő tüneteket okoz, azonban más módon, mint a klasszikus migrén.
- Az izomgyengeség csak a test egyik oldalán jelentkezik.
- A gyengeség mellett zsibbadás, bénultság is érezhető lehet az arcon, a kezekben, lábakban.
- Olyan látászavarok is érzékelhetők, mint a felvillanó fények, a cikk-cakk minták, a kettőslátás, a vakfoltok.
- A beszédben is nehézség mutatkozik.
- Hirtelen kimerültség, zavartság jelenik meg. Ilyen tünetek a klasszikus migrén aura fázisában is kialakulhatnak, de az izom-, a beszéd- és a látási tünetek más migréntípusokban nem jelennek meg.
"Mivel ezek a tünetek nagyon hasonlítanak a stroke tüneteihez, nem érdemes megpróbálkoznunk magunkat diagnosztizálni, mindenképpen mentőt kell hívni, mert ha valóban stroke-ról van szó, minden perc számít" – hangsúlyozza Para doktor. Ha hemiplégiás migrénről van szó, akkor ugyan jellemző a komoly, lüktető jellegű fejfájás is, ami szinte egy időben jelentkezik a fél oldalas tünetekkel, de ezt egy laikus nem feltétlenül tudja megkülönböztetni a stroke-tól.
A diagnózis és a kezelés elengedhetetlen
A hemiplégiás migrén triggerei gyakorlatilag ugyanazok lehetnek, mint amelyek a klasszikus migrént kiválthatják. Ilyen például a stressz, az alvási szokások változása, a fizikai megterhelés, az erős fények, bizonyos élelmiszerek és az étkezés kihagyása, esetleg a fejet érő trauma. Para doktor arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a hemiplégiás migrén leggyakrabban néhány óra, esetleg egy nap alatt elmúlik, ritka esetben tovább is tarthat, ami nyilvánvalóan erősen befolyásolja a hétköznapi tevékenységeket. Egyes esetekben olyan komoly komplikációk is adódhatnak, mint a visszatérő rohamok, a memóriavesztés, a viselkedési változások, a kognitív képességek romlása, akár kómába is eshet az érintett. Ezért már az első rohamnál után nagyon fontos a neurológiai kivizsgálás.
A kivizsgálás során nem csak a fizikai tünetekre kérdezünk rá, de a családi kórelőzményekre is, és természetesen alapvető neurológiai vizsgálatokat is elvégzünk. Ezek alapján dönthetünk arról, szükséges lehet-e például genetikai teszt, CT, MRI vagy EEG – ismerteti dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa. Az eredmények ismeretében állíthatják fel ezt a ritka diagnózist, amelyet aztán különböző hatásmechanizmusú gyógyszerekkel és akár Botox-terápiával is kezelhetnek. Ezen kívül gyakori ismétlődésnél elrendelhetnek állandóan szedendő preventív gyógyszert is, de ez nem minden esetben tudja teljes mértékben megelőzni a migrénes epizódokat. Azonban minden páciensnek érdemes kutatni a triggerek után, és olyan életmódot bevezetni, amely a lehető legkevesebb provokáló tényezőt foglalja magában.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: