Egyre több szakértő hangoztatja, hogy a bántalmazás nemcsak fizikai, hanem érzelmi síkon is megvalósulhat, és bizony a lelki sebek legalább annyira tudnak fájni, mint a testi sérülések. A bántalmazás elszenvedőjének akár egész életére hatással lehetnek az ilyen negatív élmények és traumák, sőt, a gyerekek tudattalanul át is vehetik szüleiktől a rossz mintákat, és ők maguk is érzelmi bántalmazóvá válhatnak.
Az érzelmi bántalmazásnak számtalan formája van. Ide tartozik egyebek mellett a folyamatos kontroll, az állandó minősítgetés és megalázás, az elhanyagolás, valamint az érzelmi érvénytelenítés is. Az alábbiakban ez utóbbit ismertetjük részletesebben.
Az érzelmi bántalmazás egyik alattomos módja
Az érzelmi érvénytelenítés azt jelenti, hogy elítéljük, nem fogadjuk el, kifigurázzuk, vagy egyenesen elutasítjuk és figyelmen kívül hagyjuk valaki érzéseit, gondolatait, fájdalmait. A tipikus mondatok ("Ez nem is olyan nagy ügy", "Túlreagálod", "Lehetne rosszabb is", stb.) mellett ide tartoznak az olyan nonverbális jelek is, mint a szemforgatás, a közös tér fizikai elhagyása, vagy az, hogy beszélgetés közben állandóan az órát figyeljük vagy a telefonunkat nyomkodjuk. Ezekkel tulajdonképpen azt üzenjük a másik félnek, hogy az ő érzései rosszak vagy nem is számítanak. Ez pedig minden esetben felkavaró és fájdalmas lehet, akár gyermek, akár felnőtt a "célpont" - hívta fel a figyelmet a témát taglaló cikkében a PsychCentral .
De miért tesz bárki ilyet? "Nem minden esetben szándékos, sőt, előfordulhat, hogy kifejezetten jó szándékkal történik, például segíteni szeretnénk túllépni egy nehéz helyzeten" - ezt már a lelki és mentális egészséggel kapcsolatos edukációval foglalkozó Mélylevegő Projekt írja egyik posztjában. Véleményük szerint az érzelmi érvénytelenítést sokan arra próbálják használni, hogy felvidítsanak és optimistább gondolkodásra biztassanak valakit, mert kényelmetlen számukra, amikor a másik szomorú. Ezzel az a baj, hogy ilyenkor nem a másik fél érzéseinek megértése a cél, hanem azok megváltoztatása. Amikor pedig ez a viselkedés visszatérővé és szándékossá, tudatosság válik, akkor már egyértelműen érzelmi bántalmazásnak lehet tekinteni. "A legrosszabb esetben egyfajta manipulálási módszerként jelenik meg, amelynek célja, hogy a másik megkérdőjelezze a saját érzéseit" - írják.
Súlyos következményeket okozhat
Ha valakinek rendszeresen érzelmi érvénytelenítést kell elszenvednie, annak hosszú távon jól látható következményei lesznek. Az, hogy az érintett érzelmileg eltávolodik az őt meg nem értő személytől, érthető és szinte borítékolható. Emellett azonban sérül az önértékelés, megjelenik az értéktelenség és az alárendeltség érzése, valamint nehézségek támadhatnak az érzelmek kifejezése és kezelése terén is. Előfordulhatnak alvászavarok, visszatérő rémálmok is, a viselkedés pedig sokszor ok nélkül is agresszívvá válhat.
Azonban még ennél is rosszabb a helyzet akkor, ha valaki már egészen kicsi kora óta azt tapasztalja, hogy az ő érzései nem számítanak. Kailey Spina Horan mentálhigiénés szakember például azt írja a Psychology Today -en megjelent cikkében, hogy a gyermekek irányába közvetített érzelmi érvénytelenítés következményei sokkal súlyosabbak, mint sokan gondolják, hiszen - az általános szeretethiány mellett - akár mentális problémák is kialakulhatnak. Ez a szülői viselkedés hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyerekek - jellemzően a tinédzserek - nem öngyilkos szándékú önsértést (nonsuicidal self-injury, NSSI ) kövessenek el, de előidézhet depressziót, szorongást, és akár borderline személyiségzavart is.
A szakember szerint egyébként ezeket a mondatokat egy gyereknek sem lenne szabad hallania:
- Nincs okod arra, hogy ilyen zaklatott legyél, senki sem reagál így egy ilyen helyzetben.
- Nem is ez történt.
- Van fogalmad róla, hogy ez milyen érzéseket kelt bennem?
- Megint túldramatizálod a helyzetet.
- Ilyen az élet. / Az élet nem igazságos.
- Miért nem tudsz olyan lenni, mint a testvéred (vagy bármilyen másik gyerek)?
- Ne sírj, nincs okod rá!
Mindenkinek joga van az érzéseihez
Mint már említettük, az érzelmi érvénytelenítést tükröző mondatokat nem feltétlenül rossz szándékból mondják az emberek. Ha némelyiket mi is használni szoktuk, érdemes ezentúl tudatosabban odafigyelnünk, hogyan reagálunk szeretteink problémáira. Az érvénytelenítő mondatokat pedig igyekezzünk lecserélni támogató és elfogadó reakciókra.
A táblázatból jól látszik, hogy az érvénytelenítés ellentéte az, amikor tiszteletben tartjuk mások érzelmeit, még akkor is, ha mi nem feltétlenül értünk egyet az adott reakcióval. Ezzel magunkban és a másik félben is megerősítjük, hogy mivel különbözőek vagyunk, az érzelmi megnyilvánulásaink is jelentősen eltérhetnek egymástól, de ettől még nem "valódibb", értékesebb vagy fontosabb az egyik a másiknál. Ha valóban támogatni szeretnénk szeretteinket érzelmileg, akkor ne ítélkezzünk érzéseik felett és ne adjunk kéretlen tanácsot. Inkább csak hallgassuk végig őket, hiszen sokszor ennyi is elég ahhoz, hogy könnyebben túllendüljön valaki a nehéz érzelmi helyzeteken.
