Úgy tűnt, hogy könnyebb barátkozni a középiskolában és a felsőoktatásban, s a kollégiumi, sport-, sőt katonatörténetek erről sok mindent elmagyaráznak. De miért éppen ilyen közegben teszünk szert barátságokra? Ennek okai közé tartoznak a közelség és az ismétlődő, nem tervezett interakciók (többször is ugyanazzal az emberrel). Úgy tűnik, hogy ezek a véletlenek ritkábban fordulnak elő, amikor a "valódi világba" kijutunk. Ráadásul, ahogy az emberek idősebbek lesznek, megházasodnak, vagy hosszú távú kapcsolatba lépnek és gyermekeik lesznek, nehezebben találnak időt a barátaikra.
A barátság azonban nagyon fontos az egészség szempontjából, különösen a nők számára. Egy UCLA-tanulmány kimutatta, hogy a szoros baráti kapcsolatok hiánya olyan káros az egészségre, mint a túlsúly. Amikor a nők stresszelnek , nem váltanak át "harcolj vagy menekülj" üzemmódba, ahogy a férfiak.
A stressz hatására egy oxitocin nevű hormon szabadul fel (ugyanaz a vegyianyag, amely a szex során termelődik), s amely kiváltja a "harcolj vagy menekülj" választ. Az oxitocin arra ösztönzi a nőket, hogy a gyermekeikre összpontosítsanak, más nők társaságát keressék, s nagyobb legyen a hajlandóságuk a barátkozásra, ami még több oxitocin kibocsátását eredményezi, és ez tovább nyugtatja őket. A férfiak viszont nem kapják meg ezt a nyugtató választ, mert a stressz miatt sok tesztoszteront is termelnek, ami elnyomja az oxitocin hatását. Az ösztrogén pedig úgy tűnik, hogy fokozza a hatást.
A barátság csökkenti a vérnyomást, megnöveli az immunitást és elősegíti a gyógyulást, ami megmagyarázhatja, hogy a nők között miért alacsonyabb a szívbetegségek aránya és hosszabb a várható élettartam, mint a férfiaknál. A tanulmányok szerint a nőknek általában több barátjuk van, mint a férfiak. Végső soron ezért érdemes új barátságokat kötni, és feleleveníteni a régieket, például az egykori iskolatársakkal.
Forrás: howstuffworks.com
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: