A jó alvás kulcsfontosságú az egészség szempontjából. A globális felmelegedés azonban még gyorsabban növeli az éjszakai hőmérsékletet, mint a nappalit, ami megnehezíti az alvást. Egy új tanulmány szerint egy átlagos ember már most is évente 44 órát veszít az alvásidejéből, ami 11 olyan éjszakát jelent, amikor hét óránál – a megfelelő alvásmennyiségnél – kevesebbet alszik.
A kieső alvásidő a felmelegedéssel csak még tovább fog nőni, és ez egyes csoportokat sokkal jobban érint majd, mint másokat. A felmelegedés egy fokára jutó alvásveszteség körülbelül negyedével magasabb a nőknél, mint a férfiaknál, kétszer magasabb a 65 év felettieknél és háromszor magasabb a szegényebb országok lakosainál. A kutatók 68 országból 47 ezer ember által 7 millió éjszaka alatt használt alváskövető karkötők adatait dolgozták fel a tanulmányhoz.
A rossz alvás lehet a magyarázat a többi problémára
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy az emelkedő hőmérséklet károsítja az egészséget. Növeli egyebek mellett a szívroham, az öngyilkosságok és a mentális krízisek, valamint a balesetek és sérülések számát, miközben a munkaképességet csökkenti. Az új tanulmányt jegyző kutatók szerint a megzavart alvás lehet az egyik legfontosabb mozgatórugója annak, ahogy a hőség ezeket az egészségügyi hatásokat előidézi.
A tudósok arra is felhívták a figyelmet, hogy nincs jele annak, hogy az emberek képesek lennének alkalmazkodni a melegebb éjszakákhoz, ami aggasztó. „A legtöbbünk számára az alvás a napi rutin nagyon intim része, életünk csaknem egyharmadát alvással töltjük. A világ számos országában azonban egyre többen nem alszanak eleget” – emelte ki Kelton Minor, a Koppenhágai Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője. Hozzáfűzte, hogy tanulmányuk elsőként bizonyította be az egész világra kiterjedően, hogy az átlagosnál melegebb hőmérséklet rossz hatással van az emberi alvásra. Minor szerint ráadásul az is lehet, hogy csak a jéghegy csúcsa, amit leírtak.
Sokak életét megkeseríti a nyugtalan láb szindróma, amely az alvászavar egyik oka lehet.
Több milliárd embert érinthet
A melegebb éjszakák miatt csökkent alvásidő hatalmas tömegeket érint. Egy 25 Celsius-fok feletti éjszakán egy egymilliós városban 46 ezerrel több ember alszik kevesebbet. „Ha megnézzük a jelenleg Indiában és Pakisztánban tapasztalható hőhullámot, akkor több milliárd emberről beszélünk, akiknek a körülmények miatt várhatóan jelentősen csökken az alvásideje” – mondta Minor.
A One Earth című folyóiratban publikált tanulmány a 2015 és 2017 között gyűjtött alvási és időjárási adatokat elemezte, és megállapította, hogy a magasabb hőmérséklet miatt később tudtak elaludni az emberek, és ez csökkentette az alvásidejüket. Az emberi testnek ugyanis le kell hűlnie az elalváshoz, ez azonban a nagy melegben nehezebben megy.
A nőknek átlagosan több a bőr alatti zsírszövetük is, ami lassabbá teszi a lehűlést. Az idősebb emberek pedig köztudottan kevesebbet alszanak éjszaka, és rosszabb a testhőmérsékletük szabályozása, ami az ő fogékonyságukat is magyarázhatja. A szegényebb országokban élők viszont azért veszélyeztetettebbek ezen a téren, mert ők kevésbé férnek hozzá az olyan hűtőberendezésekhez, mint az ablakredőnyök, a ventilátorok és a légkondicionálók, ezért a nagy melegben ők is sokat veszíthetnek az alvásidejükből.
A tanulmány kimutatta, hogy a melegebb éjszakák alvásra gyakorolt hatása minden országban tetten érhető, függetlenül attól, hogy hidegebb vagy melegebb az éghajlat az adott területen. A meleg alvásra gyakorolt hatása egyértelmű volt, amikor az éjszakai hőmérséklet 10 fok fölé emelkedett. Minor aggasztónak nevezte, hogy az alvásidő csökkenése a melegebb éghajlaton élőknél is jelentkezett a hőmérsékletemelkedés minden fokával, holott arra számítottak, hogy ezek az emberek jobban alkalmazkodnak.
A tanulmány arra figyelmezteti a politikai döntéshozókat, hogy gondoskodniuk kell a városok, települések és épületek meleghez való alkalmazkodásáról, és az emelkedő hőmérséklet egészségügyi hatásainak csökkentéséről. Minor hangsúlyozta, hogy az alacsonyabb jövedelműek alulreprezentáltak a kutatásban – az alváskarkötőket főleg középkorú, tehetősebb emberek viselték, akik kevésbé voltak kitéve a meleg időnek. A szakember szerint további kutatásokra van szükség, különösen azokon a helyeken, amelyek már most is a világ legmelegebb térségei közé tartoznak, mint például Afrika, Közép-Amerika és a Közel-Kelet nagy része.
