A demencia ma is rendkívül elterjedt probléma világszerte, egy idén januárban publikált tanulmány becslései szerint pedig az érintettek száma mintegy megháromszorozódhat az évszázad közepére. Ismert, hogy szellemi aktivitásunk megőrzése segíthet késleltetni, lassítani az elbutulás folyamatát, és ilyen téren igen népszerű módszert jelentenek a különféle keresztrejtvények és egyéb hasonló játékok. Mindazonáltal eddig nem készült olyan kutatás a témában, amely összehasonlította volna ezek rövid és hosszú távú hatásait egyéb megelőzési módszerekével. Ebben hozott előrelépést a Columbia Egyetem és a Duke Egyetem kutatóinak közös tanulmánya, amely a NEJM Evidence című folyóiratban jelent meg a közelmúltban – számolt be róla az EurekAlert.
Meglepő eredményeket kaptak
A kutatók enyhe kognitív hanyatlással küzdő idősekkel folytattak le egy 90 héten át tartó kísérletet. Az összesen 107 résztvevőt két csoportba osztották, amelyek egyike az első héten keresztrejtvényfejtéssel végzett intenzív kognitív tréninget, a másik csoport pedig számítógépes videojátékok segítségével. A fennmaradó 78 hétben kisebb intenzitással folytatódott mindkét tréning, miközben a tesztalanyok terápiahűségét egy számítógépes platformon rögzítették. Az így kapott eredményekből több fontos következtetést is le lehetett vonni.
- A résztvevőknél végzett kognitív felmérések tanúsága szerint a rejtvényfejtés felülmúlta a számítógépes játékokat.
- Korai stádiumú betegség esetén mindkét módszer hatásosnak bizonyult, de előrehaladottabb kognitív hanyatlás esetén a keresztrejtvények teljesítettek jobban.
- A résztvevőkről készült agyi MR-felvételek szintén arról árulkodtak, hogy a keresztrejtvényfejtés jobb hatást gyakorolt a résztvevőkre a kísérlet végéig bezárólag.
Az agyi zsugorodás ellen is hatékony fegyver
„Nemcsak a kognitív funkciókban láttuk (a keresztrejtvényfejtés) előnyeit, hanem a mindennapi tevékenységekben, valamint az MR-vizsgálatok révén az agyi zsugorodás jelei kapcsán is. Mindez arra utal, hogy a hatásai klinikailag is jelentősek” – húzta alá dr. Davangere P. Devanand, a Columbia Egyetem pszichiáter és neurológus professzora, a kutatás vezetője.
Egyszersmind a tanulmány arra is rávilágít, hogy mennyire fontos az elköteleződés az adott megelőzési módszer iránt. Márpedig a kutatók megfigyelései alapján a kései stádiumú kognitív hanyatlással küzdő résztvevők kitartóbban folytatták a számukra ismerősebb keresztrejtvényfejtést, mint a számítógépes kognitív játékokkal való tréningezést.
