A férfiak 40 százaléka rendszeresen horkol, de a nőknek is több mint ötödét érinti ez a probléma. A horkoló hangot tulajdonképpen a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja hozza létre. Alvás közben a garatfeszítő izmok ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitva tartásában, így az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki - dr. Vida Zsuzsanna szomnológus, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa.
A horkolás nyilvánvalóan kellemetlen a hálótárs számára, de a horkoló személyre akár veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos "felhorkantás" kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni - ez az úgynevezett alvási apnoé jelensége. Ráadásul minden egyes légzéskimaradás csak akkor történhet meg, ha a központi idegrendszer éber állapotba kerül, így ezek a rendszeres mikroébredések megakadályozzák a jó minőségű alvást, tehát garantált a tartós kimerültség, fáradtság.
A horkolás veszélyei
Aki éjszakai légzéskimaradással küzd, annak ugyan a közvetlen életveszéllyel nem kell számolnia, de tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenség milyen egészségkárosító hatásokkal járhat. A légzéskimaradások során a vér oxigénszintje csökken, a széndioxidszint viszont emelkedik, ennek eredményeként emelkedik az adrenalinszint is, ami megemeli a vérnyomást és a pulzust.
Az alvási apnoéval küszködő beteg tulajdonképpen kisebb fuldoklások sorozatán esik át éjjelente, ami komoly stresszt jelent a szervezet számára. Ez a stressz pedig számos betegség rizikófaktora: növeli például a magas vérnyomás, a diabétesz, a szívinfarktus és stroke kockázatát. Rövid távon pedig az ilyen módon zavart éjjeli alvás fizikai és szellemi fáradtsághoz, nehéz ébredéshez, nappali aluszékonysághoz, koncentrációzavarhoz, csökkenő libidóhoz, pszichés problémákhot, vagy akár szívritmuszavarhoz is vezethet. Ezen kívül azzal is számolni kell, hogy ezek a veszélyek közvetve a hálótársat is veszélyeztetik a megzavart alvás miatt.
Nem kell beletörődni a horkolásba
A horkolásra épülő légzészavar diagnózisát és annak súlyosságát éjszakai alvásvizsgálat segítségével lehet megállapítani. Mivel a felső légutak szabad átjárhatósága lényeges szempont, a kivizsgálás elengedhetetlen része a fül-orr-gégészeti vizsgálat is. Amennyiben ott kiderül valamilyen anatómiai rendellenesség, meg kell vizsgálni ennek akár műtéti megoldását is. Szóba jöhet például az orrsövényferdülés-műtét, a garatplasztika vagy az orrpolipok eltávolítása - ismerteti a szakember.
Ahhoz azonban, hogy hatékonyan léphessünk fel a horkolás és az alvési apnoé ellen, szükség lehet életmódváltásra is, például fogyásra, a dohányzásról való leszokásra és az alkoholfogyasztás minimalizálására. Ha nem ilyen ok áll a háttérben, gyógyszeres kezelés és számos segédeszköz is elérhető a horkolás megszüntetéséhez, például szájbetétek vagy orrszárny tágító tapaszok. Súlyos esetben szükséges lehet a pozitív nyomású légsínterápia alkalmazása, amikor a belélegzett levegő nyomásával tartjuk nyitva a garatot. Összegezve: a legfontosabb, hogy a horkolás megszüntethető, és ezzel nemcsak az egészségi kockázatok csökkennek jelentősen, de az életminőség is határozottan javul - a páciensnél és a hálótársnál is.
