Az egyetem pszichológia tanszékének kutatói a legújabb számában közzétett tanulmányukban arról számoltak be, hogy a büntetés hasonló teljesítményfokozóként szolgálhat, mint a pénzjutalom.
A kutatás vezetője, dr. Marios Philiastides elmondta, hogy a kutatás olyan fontos új információkkal szolgál, amelyek új módszerek kifejlesztéséhez vezethetnek az idegi fejlődési rendellenességek, köztük az autizmus , a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar vagy a személyiségzavarok diagnosztizálásában, amelyek során a döntéshozási folyamatok károsodnak.
A kísérlet során a kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy végezzenek el egy egyszerű észlelési feladatot: ítéljék meg, hogy egy esős ablak mögött látható elmosódott alakzat ember, vagy valami más. A hibás döntéseket pénzbüntetéssel büntették. Ezzel párhuzamosan EEG-vizsgálattal a résztvevők agyi aktivitását is mérték a különböző mértékű pénzbüntetésekre adott válaszok alatt.
Kiderült, hogy az alanyok teljesítménye a büntetés mértékével együtt szisztematikusan javult, ami arra utal, hogy a büntetés a pénzjutalomhoz hasonló módon teljesítményfokozóként hat. Idegi szinten a kutatók azt tapasztalták, hogy több és jellegzetes agyi aktivitásokat váltott ki a büntetés, amelyek az agy különböző területein oszlottak meg. Ami a leglényegesebb, hogy ezeknek az aktivitásoknak az időzítése azt támasztotta alá, hogy a büntetés nem azt befolyásolja, ahogyan az agy a szenzoros bizonyítékokat feldolgozza, hanem az agy azon döntéshozási részére gyakorol hatást, amely a szenzoros információ dekódolásáért felelős a döntéshozási folyamat későbbi részében.
Végül az is kiderült a kutatásból, hogy a legnagyobb teljesítményjavulást mutató résztvevőknél tapasztalták a legnagyobb változásokat is agyi aktivitásukban. Ez jelentős eredmény, aminek segítségével alaposabban tanulmányozhatják majd az egyének és a személyiségjegyeik közötti különbségeket, és így meghatározhatják, miért reagálnak egyesek jobban a jutalmazásra és a büntetésre, mint mások.
