Kiderült, hogy azok az emberek, akik cinikusak, depressziósok, bizalmatlanok, többször és súlyosabban betegszenek meg, és ennek hátterében valóságos biokémiai folyamatok vannak. Vagyis igaznak látszik az az ősi bölcsesség, hogy a szeretet, vagy nevezzük tudományosabban, a pozitív érzelmek valóban gyógyítanak.
Szívterápia - gyógyszer nélkül
Tizenöt évvel ezelőtt sokakat meghökkentő kísérletsorozatba kezdett egy San Francisco-i szívgyógyász. Dean Ornish súlyos szívbetegségben, elsősorban koszorúér-meszesedésben és - szűkületben szenvedő pácienseit sebészi, illetve gyógyszeres beavatkozás nélkül, kizárólag az életmódjuk megreformálásával kezdte gyógyítani. Az azóta világszerte elismert Ornish-féle szívterápia négy legfontosabb lépése:
- A dohányzás abbahagyása
- Egészséges táplálkozás és rendszeres mozgás
- Légző- és lazítógyakorlatok, mint a jógában
- Egyéni és csoportos pszichoterápia
Kiderült, hogy a betegek 80 százaléka jelentős és tartós javulást mutatott, és körülbelül a fele teljesen visszanyerte egészségét - természetesen a megreformált életvitel fenntartása mellett. A szívgyógyászatban időközben elismert szaktekintéllyé lett Dean Ornish szerint bizonyított ténynek tekinthető, hogy a támogató, szeretetteljes emberi kapcsolatoknak minden eddig feltételezettnél nagyobb szerepük van abban, hogy megbetegszünk vagy egészségesek maradunk.
Az elmúlt 20 évben világszerte nyolc nagy kutatást folytattak nagyon különböző körülmények között élő embereknél, például Kelet-Finnországban, Svédországban, több amerikai államban annak kiderítésére, hogy a magány, illetve a magányérzet milyen hatással van az emberek egészségére. Kiderült, hogy azok, akik embertársaiktól elszigetelten élnek és kevés szeretetteljes, pozitív kapcsolattal rendelkeznek, 2-5-ször gyakrabban betegszenek meg, és korábban halnak meg. Ez a nagyon erős összefüggés nemcsak a lelki eredetű betegségek területén áll fönn, hanem olyanoknál is, mint az agyvérzés, a rák, a légzőszervi megbetegedések, a gyomor-bél zavarok és a koszorúerek megbetegedései.
A magány megbetegít
A magány a vizsgálatok szerint szorosabb összefüggést mutat a betegségek előfordulásával, mint az illetők anyagi helyzete, neme, kora, általános testi közérzete. Bebizonyosodott, hogy még az olyan egyértelműen káros szokások, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a mozgáshiány és a helytelen táplálkozás is kevésbé betegíti meg azokat az embereket, akik jó társas kapcsolatokkal rendelkeznek, szeretnek másokat, és őket is elfogadják a számukra fontos emberek. Mindeddig csak keveset tudunk arról, hogy a szeretet és az emberi közelség milyen módon fejti ki gyógyító vagy egészségvédő hatását, de az összefüggés tényét ma már senki nem vitatja.
A sok tudós azzal próbálja megmagyarázni ezt a jelenséget, hogy valamiféle energiafolyamat megy végbe a szervezetünkben. Az ötezer éves kínai gyógyítás például azon alapszik, hogy akkor betegszünk meg, ha a bennünk áramló életerő útjába akadályok kerülnek. Nyilván az az egészséges állapot, amikor nincsenek energiagátak a szervezetben, és elképzelhető, hogy a pozitív emberi érzések, a szeretet, az intimitás ennek az energiafolyamatnak a zavartalanságát segíti elő.
De ennél konkrétabb eredmények is vannak. Egy amerikai kutatónő pár évvel ezelőtt felfedezte az opiátreceptorokat. Ezek olyan sejtfelszíni fehérjék, amelyekhez kapcsolódva a pozitív érzéseket, boldogságot kiváltó hormonok kapcsolódhatnak bizonyos sejtcsoportok felszínére az idegrendszerben. Candace Pert, a washingtoni Georgetown Egyetem kutatója ezeknek az opiátreceptoroknak a felfedezésével egy új tudományág, a pszicho-neuroimmunológia úttörője lett.
Az érzelmek energiamezőjében élünk
A testi és a lelki folyamatok egymástól elválaszthatatlan mivoltát ma már számos biokémiai kísérlet is bizonyítja. A kutatónő úgy véli, hogy az érzelmek leginkább sajátos energiamezőkként érthetők meg, amelyek jellegüktől függően eltérő módon hatnak az agyra, a szívre, a belső elválasztású mirigyekre és az immunrendszerünkre. Amikor jól érezzük magunkat a bőrünkben, minden egyes sejtünk értesül erről a jó hírről, miként a fordítottja is igaz. Az utóbbi években már több száz olyan információhordozó molekulát fedeztek fel az emberi szervezetben, amelyeknek az a dolguk, hogy a sejtfalakon átjuttassák, például az érzelmi állapotunkat kifejező parányi molekulákat. Bizonyítható, hogy az egész testünket behálózza az a pszichoszomatikus információs hálózat, amely másodpercnyi pontossággal értesül érzelmi állapotunkról, és mindez a központi idegrendszeren keresztül befolyásolja a szívműködést, a vérnyomást, de például a vérben keringő káros vérzsír mennyiségét is.
A kutatónő szerint nem kétséges, hogy az érzelmeinket leginkább meghatározó emberi kapcsolataink az egészségünket és a túlélésünket is befolyásolják, mindenekelőtt az immunrendszeren keresztül. Amikor szeretetteljes kapcsolatok vesznek körül, a szervezetünk kevésbé feszült stresszes állapotba kerül, és ez feltehetően egyfajta kímélő üzemmódot jelent az egész test számára. A gyógyító mechanizmusaink is messzemenően aszerint működnek, amilyen az érzelmi állapotunk. A legjobb példa erre, hogy a nők többsége 2-5 nap (!) alatt teljesen kiheveri az azt egyébként meglehetősen nagy fizikai traumát, amit a gyerekszülés jelent. Talán azért, mert nagyon örülnek a kisbabának.
